Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
újjáépítették szilárd anyagokból, azonban csak 20—25 évig használták, mert 1861-től a Malom utcai új és modernebb iskola feleslegessé tette, ezért az egyház a szilárd és jó beosztású iskolaépületet eladta, s magán lakóházzá alakították át [39/11. 166] [8]. 1813. * Tarjám Nagy utca. A mai Zrínyi utca régi neve. Hajdan ez az út vezetett Vásárhelytői Tarján községbe, ennek az útnak a mentén alakult házsorok útján épült össze a két település, s Tarjánvégtn folytatódott a Régi-Szegedi útba.. Keresztezte az utcát a mély, szakadékos partú Citek-fok, a Királyszék-tó vízlevezetője, melyen keresztül mind a gyalogosok, mind a kocsik részére erős fahíd vezetett át, ez volt a „Citök hídja". L. ott [13]. 1814. Tarjánvég. Tarján városrész Ny-i széle, mely a Királyszék utcától a mai körtöltésig terjed. Régen, a körgát építése előtt az Innenső-Paperéig tartott. Nagy része a kiszárított Királyszék-tó medrében, továbbá annak Ny-i partos részén települt. 1815. * Tarjánvégi-fáskert. Az Innenső-Papere lankás, partos részét főleg gyümölcsfákkal ültették be a környékbeli tulajdonosok. Közben szőlővel is telepítették. A volt Pap-ere televény hordalékán szépen fejlődtek a fák. 1816. * Tarjánvégi-fáskerti-halom. Tarjánvégen a Papere város felőli partján emelkedett, mesterséges halom volt. Temetőhely lehetett [38/1. 143]. Valószínűleg csatában elesettek fölé emelték. Ma már alig kivehető emelkedés van a helyén, mert anyagát részben a Királyszéki-tó töltésére, később pedig a körtöltésbe elhordták. Ekkor sok emberi csontot találtak (Rákos István tanító) [7], 1817. * Tarjánvégi-nagy-tó. Régen a Hód-tónak a Ny-i részét nevezték így. Amikor lecsapolták, kiszárították, a mai Népkerttől a Tarjánvégig terjedő részét később is így nevezték, és ezt a részt is a házzal rendelkező lakosság között osztották ki a Hódtói-csatornával bezárólag. Ez a név még az 1925. évi belterületi térképeken is szerepelt. A felparcellázott és kiosztott földeket nevezték „házutáni” földeknek. (L. Tói- földek alatt). 1818. Tarjánvégi-rakodó (kert). A Régi-Szegedi út mellett a Paperén túl, a Túlsó- Paperében volt főleg a tarjáni és belvárosi gazdák szérűskertje. (L. Rakodókertek). 1819. * Tarjánvégi-rakodói-halom. A Pap-ere paléi partján a rakodó területén is volt egy kisebb halom. A múlt század közepe táján még jóval magasabb volt, de a Régi-Szegedi út felújítása alkalmával lehordták. Akkor ebben is embercsontokat, nyílhegyeket stb. találtak, éppen úgy, mint a Tarjánvégi-fáskerti-halomban, tehát ez is valószínűleg csatában elesettek temetőhelye volt. (Tűhegyi Sándor) [7], 1820. Tarjánvégi út. A Tarjáni Nagy utca (későbbi nevén Zrínyi utca) folytatását nevezik így, főleg a környéki lakosok. A Tisza szabályozása előtt Szegedi út volt a neve, de mikor az új, jelenlegi Szegedi utat megépítették, ez az út elvesztette a forgalmát Szeged felé, s így a régi jelentőségét is, ezután kezdték Tarjánvégi útnak is nevezni [11], 1821. * Tarjányi köz. Turjánban, a mai II. kerületben hajdan mint „vízmenti” településre jellemző sok rendezetlen utca, zegzugos sikátor és kutyaszorító vakköz volt. Idős tarjáni és környékbeli lakosok (id. Dezső József, Rákos István, Tűhegyi Sándor) emlékeznek, „véleködnek” szüleiktől, nagyszüleiktől hallottak alapján ilyen elnevezésre, de helyét pontosan nem tudják, hiszen a múlt századok gyakori tűzvészei után a városrendezések sok ilyen zugot eltüntettek. Régi tizedjegyzékek említik ezt a nevet, s az idős, említett lakosok csaknem egybehangzóan úgy gondolják, hogy a mai Lázár és Vörös utcák közti részen lehetett a Tarjányi köz, mert ott még ma is sok vakköz, kutyaszorító van [13]. 1822*. Tarkadisznó-fok. Körtvélyesen a Tisza kanyarulatában volt jelentéktelen vízfolyás, amelyik a körtvélyesi átvágás után elvesztette jelentőségét. Ma már nyoma sem látható (Pányi György [6/42]. 186
