Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

1709. Szentkirályi-nyomás.. Sarkaly és a Tízöles út közötti területet nevezik így.

1710. Szentkirályi-régi-szöllők. A középkorban már virágzó Szentkirály község területén is volt szőlőtelepítés. A község pusztulása után pedig a XVI. és XVII. században a vásárhelyiek kezdték telepíteni rendszertelenül, majd a Károlyi-uradalom az egész területet egybefüggően betelepítette (L. Sarkaly—szentkirályi-régi-szöllők). Az 1700-as évek elején itt volt a vásárhelyiek „szőlőhögy”-e. Az 1800-as évek elején a filoxera csaknem teljesen kipusztította, utána a területet felosztották, s inkább gyümölcsfákkal telepítették be. (Jó Ferenc, id. Lázár Lajos).

1711. Szentkirályi-telek. ~ Szentkirály-teleke. Szentkirály, középkori elpusztult község hajdani területének az a része, melyen a falu, később a város települt [38/11. 429],

1712. Szentkirályi-tötés. A kiszáradt Kaira- és Sarkaly-ér medrét töltötték át a K felől jövő belvizek elfogására. Ma már árvédelmi szempontból nem számítanak. (Benes Gyula).

1713. Szent László útca. Csúcs városrészben a kiszárított Csúcs-tó medrében a mai 78,5 m-es, mélyebb részen települt rendezett, széles, mély fekvésű utca. A Teleki utcából indul ki, s a Jókai és Észak utcát keresztezve a határba vezet ki. Régen a III. tized, ma az V. kerület utcája. A múlt században Jég utcának nevezték [13].

1714. * Szentmihály község. A mai Szőllőhalom és Kishomok területén települt középkori elpusztult község. A Fári-villa építése alkalmával az alapásás közben régi téglafal-maradványt, faragott kőtöredékeket találtak. A Halmi-féle lakóház bővítése alkalmával szintén találtak tégla- és kőtörmeléket 80 cm mélységben. Rendszeres ásatásokat nem végeztek, nincs kizárva, hogy az elpusztult község maradványai kerültek elő a homokdombból. (Fári Antal ny. bankigazgató és Halmi József szomszédos szőlőbirtokosok közlése) [14, 20/7). (L. Szentmihály utcája alatt is.)

1715. * Szentmihály utcája. Középkori község, mely először a székesfehérvári káptalan 1446. évi VIII. hó 1-én kelt beiktató levelében szerepel. Később mint Hunyadi János birtokát említik Toron, Abrány, Tarján és Sámson falvakkal, mint Hód és Vásárhely városok tartozékát. Helyét eddig még pontosan nem lehetett megállapítani. Vagy a Sziget ben a Kun-halmok környékén, ahol ásatások alkalmával téglaalapfal-maradványokat stb. találtak, s köztük soros sírokat, amelyek templom létezésére vallanak, vagy Szöllő-halom (Kishomok) körül lehetett, ahol szintén találtak falmaradványokat, kő- és téglatörmelékeket. (L. Szentmihály) [14, 26/11. 28, 38/11. 431, V. 229],

1716. Szentes-orosházi út. A határ ÉK-i részén a Rárósi és Pusztaszéli út találkozásánál a 24. km-nél lép be a vásárhelyi területre, s ferdén átvágva a Mágocsoldal-, Vöröshalmi-, Apróhalmi-, Borosszék- és Hármashatár-dűlőket, a 31. km-nél hagyja el. A J. cs. térkép XX. 26. lapján a Sepri halom alatt az Újvárosi és Szentetornyai csárdák mellett húzódik a mai nyomvonalon [11].

1717. Szentesi-kérészt. A Szentesi és Jókai utca keresztezése helyén, az utak közepén állították fel az 1800-as évek elején. Szép kivitelű, mészkő feszület volt, vasrácscsal bekerítve. Mindig gondozott emlék volt. Az 1927—28-as években a nagy forgalomra való tekintettel áthelyezték a Szentesi utca K-i oldalán a sarok melletti házak előtti fasorba (Dr. Lóhr Ferenc közlése).

1718. * Szentési-köz. Mikor még a múlt századokban a Hattyas- és Csúcs-tó is megvolt, s ezeket csak a mai Szentesi utca választotta el egymástól, a lakosság igyekezett, főleg a partosabb részeken minél több területet elfoglalni a mocsaraktól, részben a víz levezetésével, részben feltöltögetéssel. Ezeken az elhódított területeken azonnal meg is kezdték az építkezéseket, eleinte minden tervszerűség nélkül. Idős tabáni lakosok szerint — amint szüleiktől, nagyszüleiktől hallották — a mai Pál és

176