Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
Hatty as utca között volt a legszélesebb területen a hódítás, s ott sok sikátor, zugutca, kutyaszorító keletkezett a rendetlen, össze-vissza települések között. A hagyomány szerint itt volt a Szentesi köz, a mai Szentesi utcáról nyíló nagyobb települési góc. A múlt században volt gyakori tűzvész után ezeket a területeket a teljesen lecsapolt, víztelenített tómederrel együtt rendezték, s egyenes, széles utcákat hasítottak ki az uradalom mérnökei. (Kamocsay Gábor, Nagy Sándor, Tűhegyi Sándor) [13]. 1719. Szentösi út. Vásárhely központjából, a Kossuth térről kiinduló Szentesi utca folytatása a belterület szélétől É felé, Szentessel összekötő forgalmas útvonal. Nagyjában a J. cs. katonai térképen feltüntetett régi utat használták fel a mai útépítésnél [11]. 1720. Szentösi utca. A belváros közepén a Kossuth térből indul ki É felé, a város belterületének széléig, s onnan már mint Szentesi út vezet Szentesre. Széles, nagy és rendezésre váró utca, mely a Csúcs- és Hattyas-tó közti hátas részen alakult ki. Régen a II. és III. tized között képezte a határt, s a mostani kerületi beosztás alkalmával az I. és IV, az I. és V., valamint a III. és V. kerület választó utcája [13], 1721. Szentösi-útfél. Régen, a határ dűlőzése előtt, a Szentesi út két oldalán elterülő földsávot nevezték így. A jó megközelíthetősége miatt értékes terület, bár helyenként mocsaras, szikes is volt. 1722. Szentösiútfél-düllő. A határ északi részén a Szentesi út és a Tegehalmi-dűlö közt terül el. Lakossága: 360, ebből ref.: 223, r. k.: 132 [9]. 1723. Szentetornya. Hunyadi János a vásárhelyi birtokához csatolta a fenti középkori falut, mely ma mint önálló nagyközség Békés m orosházi járásában van [38/11. 230], 1724. Szerelem kapu. A téglaburkolásos körtöltés Oldalkosár utcai kis kapuját nevezik így, amelyik a ,,7o"-ban levő közfürdő felé sötét, árnyékos kis sikátorba vezet. A fiatalság szívesen látogatott randevúhelye (Kádár László közlése). L. Oldalkosári lejáró alatt is. 1725. Szeremlei utca. A Nap utcát nevezték el Dr. Szeremlei Sámuel tudós ref. lelkészről, aki Vásárhely történetét írta meg. (L. Nap utca alatt is) [13], 1726. Szerencse útca. Tabánban a Jámbor és Botond utcák összetalálkozásától indul ki a tabáni ref. templom elől, s Ny felé a körtöltésig ér, a Könyök és Borz utcák összetalálkozásáig. Rendezett, széles utca a kiszárított Hattyas-tó átlag 79,0 m-es részén. Régen az I. tized utcája volt, ma a III. kerületbe tartozik [13], 1727. Szeretetház. Eredetileg uradalmi épület volt, a Serház folytatásában K felé. A város ezt az épületet is megvette az uradalomtól, és 1893-ban alakították át. Az 1910-es években átlag 97—100 ápoltja volt és 6 alkalmazottja, ez utóbbiak közül egy gondnok, egy nevelő, egy orvos és három ápoló volt. A város 1908-ban 28 741 K-val járult a fenntartásához, az ingatlan értéke pedig 57 895 K volt. A Szeretetház tiszta vagyoni állapota ekkor 138 162 K volt. A várszerű, vastagfalú, bolthajtásos épület klasszicista kivitelezése hasonló a Serházéhoz [57/548—552]. 1728. Szerettségi-halom. A Mágocsi- és Féllúdasi-halom vonalában Derekegyház határában említik. Nem tartozott a vásárhelyi határhoz, de sok vásárhelyi bérelte, árendálta környékét [38/1. 142, V. 725], 1729. Széchenyi tér. Újvároson szabálytalan háromszögletű tér, közvetlenül a Hajda-vendéglő, hajdan csárda mellett. Régen a Nagytöltés utca vezetett a térre a mostani VII. kerületből. A tér ÉK-i oldalából indul ki a Vörösmarty-, Nádor- és Csomorkányi utca, DNy-i oldaláról a Tuhutum utca vezet le a Hód-tó kiszárított, mélyen fekvő medrébe. A DK felé megkeskenyedő vége a Síp utcába folytatódik. Régen az V. tized utcája volt, ma a VIII. kerületbe tartozik. A tér és utca neve gr. Széchenyi Istvánnak (1791-1860), a „legnagyobb magyar”-nak állít emléket, akinek 177
