Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
Mártélytól Ny felé a Tisza balpartján, határa pedig a folyó mindkét partján, oldalán terült el [26/11. 33, 38/11. 393, V. 791], Lásd. Mártély alatt is. 1699. * Szent Albert-puszta. Szent Erzsébet és Varjas között sorolja fel Mátyás királynak 1462-ben kelt adománylevele, melyet Gáji Horváth Gergely részére adott ki. 1478-ban Dóci Péter vette meg előző gazdájától. Valószínűleg ezen a pusztán még az előző századokban község lehetett, de eddig közelebbi adatokat nem találtam kutatásaim során [14, 38/11. 134, 232, 416, V/825]. 1700. * Szent András. Hunyadi János a vásárhelyi birtokhoz csatolta Szent András jalut, mely azonos lehet a mai Békésszentandrás nagy községgel. (Békés vm. szarvasi fúrás) [38/11. 230], 1701. * Szentandrási utca. Régi iratok Lakhatban említik. Nagyobb utca lehetett, mert 1785-ben 189 házasjobbágy lakott benne. Eddig nem sikerült megtudni, hogy melyik mai utcát nevezték így régen (L. Lakhat) [13]. 1702. Szent Antal útca. A belváros rendezésre szoruló utcája, mely a rk. templom Ny-i oldalán az Andrássy utcából a Deák Ferenc utca végéhez vezet. Régen a III. tizedbe tartozott, ma a IV. kerület utcája [13], 1703. Szent Erzsébet. L. Erzsébet. 1704. Szent Erzsébét-puszta. Erzsébet-dűlő K-i része, mely a környező területekkel együtt a Pusztaszélig terjedt. A határ dűlőzése előtt fátlan pusztaság volt. Az első felvételű 1:25 000-es katonai térképen még így van jelezve ez a terület [5465/1]. Ezt az elnevezést még ma is használják, főleg az idősebb emberek. 1705. Szent István katolikus templom. Vásárhelyen a katolikusok második temploma. A Vásártéren a polgári fiúiskolától ÉK felé építették 1935—1941-ig. Tervezte Fábián Gáspár budapesti műépítész. Kivitelezési költsége kb. 300/m P volt, a mellette épített rendházzal együtt. (Dr. Lohr Ferenc közlése). 1706. Szent István útca. A régi Lakhat rendezetlen utcája volt, amely elsősorban a Csúcs-tó 79,0 m-es partosabb részein települt, nagyjában követve a kiszáradó tó medervonulatát. Ez a település részben már megvolt akkor, amikor az uradalom mérnökei a Ny felé eső 78,5 m-es mélyebb területeken kijelölték az új utcákat. Régen a III. tized, ma az V. kerület utcája [13]. 1707. * Szentkirály. Középkori falu, majd város a Hód-tó partján emelkedő magaslaton, a mai Szentkirálytelekén (L. ott), Sarkaly mellett települt. Első említés okmányokban 1333-ból van, Sanctus Refi néven, utána Zenthkyral (1344), Zent Kiral (1468), Szent Király (1561), s így írták pusztulásáig, 1596-ig, utána neve mai napig is így szerepel. Maga a község a mostani Szentkirályi-szöllők D-i részén, ahol a Tízöles út a Lelei útból kiágazik, a mai Szentkirályi iskolától É-ra terült el. D-i részén a Katra-ér (1. ott) ömlött a Hód-tóba. A kies fekvésű magaslaton települt községből nagyon szép kilátás nyílt a mélyen fekvő, meredek partú Hód-tóra, az alig 4 km-re eső, szintén magaslaton települt Hód községre, annak kiemelkedő ősi templomára, valamint a mellette települt Vásárhely városra. A hajdani település helye a mai Szentkirály féléké 80,0—80,5 m magas plató, míg a közvetlenül alatta elterülő Hód-tó kiszáradt medre 77,0—77,5 m □, s még ma is meredeken szakad le a part. Régen a plató jóval magasabb volt, de az 1840-es években 1—2m mélyen elhordták út- és töltésépítés céljából. Akkor sok téglát, terméskövet, embercsontot, soros sírokat találtak. 1333- ban már saját plébániája volt, s 1596-ban a község elpusztult. A terület DNy-i csúcsán emelkedik az Indító-halom. (L. ott) [14, 26/11. 9, 16, 39—40, 38/11. 417—431, V/825—829], 1708. Szentkirály útca. Oldalkosárból a Hód-tó kiszárított medrébe, jelenleg az ott létesített Népkertbe vezető utca. Neve az elpusztult népes községre, Szentkirályra emlékeztet. Régen a III. tized, ma a IV. kerület utcája [13]. 175
