Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
települt (Rákos István idős tarjáni tanító, Tűhegyi Sándor és Török Péter idős gazdák közlése). Régen az I. tized, most a II. kerület utcája [13]. 1688. * Szeg-halom. „Mágocs és Dónát puszták között a Mágocs-érhez közel. Az 1745. évi okiratok említik”.[38/1. 142]. Közelebbi adatokat eddig nem tudtam szerezni [7], 1689. Szögedi út. A Tisza és a belvíz szabályozása után a Szeged felé vezető új út rövidebb vonalon, a város belterületének központjából, a Kossuth térből D felé halad a Szegedi utca folytatásaként, a volt Hód-tó kiszárított medrén keresztül a Szeged— békéscsabai vasútvonalig egyenesen. Itt megtörve, a vasúti töltéssel párhuzamosan, attól D-re húzódik, s Vajhát vasúti megállóhely után attól kissé eltávolodva, de a vasúti töltéssel továbbra is nagyjából párhuzamosan a sártói kompig tartott. A kompközlekedés lassúsága miatt a vasúti hidat megerősítették, és a kocsiközlekedésre is átalakították, így a vasúti forgalomtól mentes időszakban a kocsiközlekedés, kerékpár és gyalogos forgalom is a vasúti hídon történik mindaddig, míg az új közúti hidat fel nem építik. Az ezelőtti szegedi utak régi jelentőségüket elveszítették, s csak mint határbeli utak szerepelnek. L. Régi-szegedi út alatt. 1690. Szögedi utca. A belváros rövid, de rendezett utcája, nagy forgalommal. A Kossuth térről indul ki a városháza mellett, s a körtöltésen át meredeken a „Tó”-ba vezet. Innen folytatása a tulajdonképpeni Szegedi út. A Szegedi utca szintje 81,5 m, a töltéstől alig 20—30 m hosszon 77,5 m-ig süllyedt a járda és a kocsiút szintje még az 1900-as évek elején is. Később részben a Szegedi utca végső részénél süllyesztették a kocsiút szintjét, a Tóalj utca vonalában pedig emelték, s így csökkentették a 4 m-es meredek lejtést. Régen az I. tized, ma az I. kerület utcája, a páratlan számú oldalon csak a Városháza épülete húzódik. Az utcarendezések során a körtöltésen át vezető kaput kiszélesítették, a töltés szépen kiképezett tornyos, támfalas részét lerombolták s ízléstelenül lefalazták. A kiszélesített lejáró szélén vissza kellene állítani az eredeti támfalas, tornyos kiképzést, s a régi petróleumlámpák helyett kovácsoltvas lámpatartókba villanylámpákat kellene szerelni [13]. 1691. * Szeghatár. Az 1730-as években a férgedi és a csomorkányi határt választotta el egymástól [38/V. 750], 1692. Szegfű-csárda. A vásárhelyi határ É-i részén, ahol a Tisza átlépi a határt, a töltés mentén a part legmagasabb pontjára, a Csanyi-halomra az 1730-as években építtette a város, s akkor még Csanyi-csapszéknek nevezték. Az 1800-as évek elejétől már mint Szegfű-csárdát említik. (N. Kardos Imre, Maczelka Gábor, Pányi György). 1693. Szegfű vasúti megállóhely. A szentesi vasútvonal mentén a Népkert állomástól 12, Mártélytól 2 km-re a Szegfű-csárda közelében van. 1694. Szegfű útca. A belváros rendezetlen, sok helyen sikátorszerű utcája, mely az Andrássy utcát a Deák Ferenc utcával köti össze a Szentesi utcával párhuzamosan. Régen a III. tized, ma a IV. kerület utcája. Előző neve Schéner köz volt (1. ott) [13]. 1695. Szegvári út. A város belterületének központjából, a Szegvári utcából indul ki a Damjanich utcán át a Mártélyi útból, a Máma és Darvas-dűlő közt ágazik ki, s a Barattyos-, Darvasszék- és Mártélyfeketehalmi-dűlőket ferdén átvágva, ez utóbbi és Székhalom-dűlők között a ll,6km-nél a mindszenti határba, illetve Szegvárra vezet. Forgalmas út [11]. 1696. Szegvári útca. A belváros utcája, a Zrínyi utcát köti össze a Lázár utcával az Oroszlán és Vajda utcákkal párhuzamosan. Régen az I. tized, ma az I. kerület utcája. Beletorkollik a Rónay utca [13], 1697. Szömkórház. L. Városi kórház. 1698. * Szent Adorján Marthyr-falu. (Zenthadryanmarthyr). Szent István király 1024-ben kelt adománylevele említi meg először mint pusztát. A régi település, a mai 174
