Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

1677. Szalay utca. Az I. kerületnek még rendezetlen utcája, mely a Galamb utcái köti össze a Mihály utcával. Régen a II. tizedbe tartozott. Előző neve Szalma utca volt [13].

1678. * Szalma utca. A Szalay utcát nevezték így a múlt században [13].

1679. Szamár-halom. A Nagy-sziget ben a Gyúló-ér partján az egyik magasabb kiemelkedést nevezték így. Ma már nem lehet megállapítani, hogy a három „Gyúlói- halmok” közül melyik volt a Szamár-halom. Környékbeli öreg gazdák szerint a ko- páncsi IV. dűlőben levő, annak közepe táján elterülő s 82 m O magasságú emelkedés lehetett a hajdani Szamár-halom (Pócsy Jenő, N. Szabó Pál). Lásd még Gyula-halom, Gyúló-ér, Gyúlói-halom és Gyúlói-part címen [7],

1680. Szar vas-vendéglő. A Vásárállás (Vásártér) elején, a nagy présház telkén a Topa-ér partján építtette a Károlyi-uradalom. Masszív, földszintes téglaépület volt a központi borpincék szomszédságában. A nagy borforgalomra való tekintettel nemsokára bővítette az uradalom az 1750-es években. 1790-ben már a város megváltotta s a tulajdonába ment át. 1903-ban a régi kocsma, illetve vendéglő elé új, emeletes épületet emeltetett a város 60/m K költséggel, s ez a városnak — főleg a vásárok idején— igen jól menő vendéglője és szállodája volt [59/344]. A Hódi Pál utcai város- rendezés és építkezések folytán a régi megyei kórházból átalakított, elavult tűzoltó- laktanyát az erre a célra átalakított Szarvas-vendéglő épületébe helyezték át, s nagy telkén modern garázsokat, színeket és gyakorlóépületeket készítettek.

1681. * Szarvas utca. A Kis utca városrészben említik a régi iratok. Idős emberek szerint a régi Szarvas kocsma környékén, valószínűleg a mai Völgy vagy Wlasics utca lehetett. (Halmi József, Herczegh István) [13].

1682. Szállás. Egészen a múlt századig így nevezték, s hivatalos jegyzőkönyvekben is így írták a határban, külterületeken épült gazdasági és lakóépületeket, melyeket ma tanyáknak neveznek. A J. cs. térképek is „szállásén” néven jelölik a tanyákat, vagy „Salasen nach Vásárhely gehörig” [XIX. 28],

1683. * Száraz-ér. Őskori folyó volt, mely a Paulisi hegyekben eredt, s összeköttetésben volt a Marossal és a Körösökkel is. Széles és mély, jól kiképzett medre a vásárhelyi határt csak egy helyen érinti, a Pusztaszélen. Földeáktól Ny felé lassan elsekélye- sedett, vize pedig a Batidai-síkon szétterült. Állandó, folyóvize már múlt századokban sem volt, ellenben áradások, esőzések, belvizek idején vize mély volt, úgyhogy csónakokkal, tutajokkal közlekedtek rajta. 1816. február 2-án nagy hófúvásban 30 Stip- sics ezredbeli „vasas” német katona közül többen, a hóförgetegben eltévedve, lovastul a vízbe fulladtak [38/1. 75].

Repülőgépről végzett megfigyeléseim szerint, főleg a tavaszi belvizek apadása idején, meg lehetett állapítani, hogy a Száraz-érnek hajdan a Batidai-síkon kiszélesedett medre a Csalányos és Lőrinc-éren keresztül a Porgány-érbe folytatódott. Vagyis a Száraz-érnek a Batidai-síkon szétterülő vizét az elágazó mederalakulatokon keresztül a Porgány-ér szedte össze, tehát a Száraz-ér folytatása a Porgány-ér. Ma, a két eret a Szárazér-gencshát-gacsibai-csatorna köti össze. Mai fenékmagassága 83,0—79,0 m.

1684. Száraz-ér-düllő. A határ K-i részén, az Erzsébeti út végétől D-re a Tanyaszél- és Hatrongyosi-útvég-dűlők között terül el. K felé Sámsonnal határos.

1685. Száraz-éri-csatorna. A Száraz-ér medrében ásott csatorna, mely a Száraz-ér vízterületéről gyűjti össze a fölös vizet, s a Gencshát-gacsibai-csatornával egyesülve a Porgányéri-csatornába ömlik vize, mely ezután a Tiszába vezet [12].

1686. * Száraz-Kórógy. L. Mágocs-ér.

1687. Száraz utca. Tarjánvégen a Zrínyi utca legutolsó keresztutcája, mely É felé a körtöltésig vezet. A hajdani Királyszék-tó (1. ott) Ny-i partján, már száraz területen

173