Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
K-i részébe. A múlt században nagyon sok „vakköz”, „kutyaszorító” ágazott ki belőle, s a többszöri rendezés ellenére még ma is sok ilyen vakköze van. L. Kutyaszorító alatt is [13]. 1668. Susáni református templom. Susánban a Klauzál és Sugár utca sarkán épült 1909. évi június hónaptól 1910. évi május haváig, s május hó 5-én szentelték fel. Tervezte Boros József városi főmérnök. Kivitelezők Strucskó és Katona építészek és Szabó Lajos ácsmester. A templom bolthajtással készült. A papiak a Sugár utcában, a régi Koplaló utcában, a Koplaló csárda helyén (lásd ott) nem messze a templomtól épült fel. A templom és papiak kivitelezési költsége 106 178 K. volt. A templomnak 3 harangja, orgonája van. Az úrasztali edényei 1789-ből valók [20/35, 28/565, 40/18]. 1669. Szabadság tér. (Vásártér) Csúcs, Lakhat és Láger városrészek között, a hajdani Csúcs-tó és Kistó-ér ma 78,5 m-es szintje között 80,0—81,5 m-ig emelkedő, háromszög alakú magaslaton kialakult nagy tér, melyen az országos állat- és kirakóvásárokat tartják. A város belterületének középpontjában 43 ~ holdon terül el. A térből É felé a Rárósi, ÉK felé a Kútasi út vezet ki, míg D felé összeszűkülve a János térbe folytatódik. Központi helyzeténél fogva a város minden részéből jól megközelíthető: Tabánból a Pálfy—Teleki utcán, Tarjánból a Lázár—Deák Ferenc—- Kinizsi utcán, a belvárosból az Andrássy, illetve Kinizsi utcán, Lágerből a Dáni és Búvár utcán, Susánból a Klauzál—Ferenc utcán, Újvárosból pedig a Kállay utcán keresztül. Lakhat városrész pedig a Szabadság tér Ny-i szélén települt. Régen a III. és IV. tized, ma a IV, V. és VI. kerület között terül el. Ahogy a vásárok jelentősége csökken, úgy építik be területét: Új sor, Polgári fiúiskola, Szent István templom és rendház, sportpálya (legutóbb többemeletes lakóházak). L. még Állatvásár, Vásártér, Vásárállás alatt is [13]. 1670. * Szabó-féle-tőtés. A múlt században a belvízszabályozás következtében lecsapolt Hód-tó medrének a védelmére a kiszáradt érmedreken befolyó belvizek „elfogására” emelték a Hódi-töltéssel kb. egyidőben. Ma már árvédelmi szempontból nem jön számításba, s nagyon le van szántva, nyomai is alig láthatók (Benes Gyula). 1671. Szabó János göbölkútja. Földvár közelében a szöllősi határ K-i részén jelzi az 1774. évi Vertics-féle térkép [10]. 1672. Szakáll-halom (I.). A Téré és Iklód között a réti földön a Tisza közelében a Szakáll-hát legmagasabb pontja, a szél és víz közös munkájával jött létre s még ma is az állandó földművelés ellenére is jól kivehető. 81,5 m □ [7]. 1673. Szakáll-halom (II.). Kishomokon a vásárhely—szegedi vasútvonaltól D-re, Kopáncs állomástól kb. 2—300 m távolságra, K felé emelkedő homokos hullámvonulat, mely K felé a Kishomoki-halomba megy át. Csak a 25 000-es katonai térkép 5664/2 sz. lapján van jelezve A, de magassága nincs feltüntetve [7]. 1674. Szakáll-hát. A Tére-ér és az Iklód-fok között, azok medréből áradások alkalmával kisodort, illetve szélkifúvás következtében leletkezett K—Ny-i irányú lerakódás, emelkedés. Legmagasabb pontja a Szakáll-halom I. A Tisza szabályozása előtt csak a magas vízállás idején borította el az ár, ezért jó gabonatermő és kaszáló terület volt. Most termékeny szántóföld, mely a Régi-Szegedi út mentén emelkedik 79,0—80,5 m-es szintvonalon belül [7]. 1675. Szakállháti-csatorna. A Szakáll-hátnak és környékének belvizeit szedi össze, és a Solt-Kopáncs-Kendertói-csatornába vezet [12], 1676. Szakáll-szárító. A Szakáll-hát lankásabb partját nevezték így a Téré és a Sár-tó között. Nevét onnan kapta, hogy a belvízszatályozás előtt ennek a szélesen elterülő rétnek délnek néző lankáján szárították a szénát, és a hát tetején, a magasabb pontokon kazlazták (Pányi György). 172
