Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

városháza közelében állott, vályogból épült ház. Három szoba, konyha, kamra volt benne, alápincézve. Szín, istálló, ólak és raktárak tartoztak hozzá nagy telekkel.

1657. Sugár útca. Susánban a ref, templomnál indul ki a Klauzál utcábó\, s a Görbe utcáig tart. Innen megtörve, mint Kistöltés utca vezet át Újvárosra. Régi neve Koplaló utca volt (L. ott). Régen a IV. tizedbe tartozott, ma a VI. és VII. kerület határutcája.

1658. Suha. Hajdan a nagyobb tavak és erek mentén levő, ármentesítés után már csak a Tisza árterében levő bokorfüzeseket nevezik így a gazdák, de főleg a halászok. (N. Kardos Imre, Pányi György) [5/31],

1659. * Sulmos piscina. L. Sulymos-tó.

1660. * Sulmus. L. Sulymos-tó.

1661. * Sulymos-ér. A Porgány-érnek volt egy ága, mely hajdan a Marossal kötötte össze, mellékága pedig a Hajó-ér, a Tiszával volt összefüggésben. Hagyományok szerint ezen az éren közlekedtek Vásárhely és Makó között csónakokkal. Mai fenékmagassága 78,0—78,5 m. Nem tartozott a vásárhelyi határhoz. Nevét a benne bőven termett súlyomtól (Trapa natans L.) kapta. Idős emberek szerint (Halmi János, Jó Ferenc, Pányi György, Pócsy Jenő) néha olyan tömegben nőtt, hogy a csónakközlekedést és a halászatot akadályozta. Ilyenkor „vágták” a sulymot sarlószerű, hosszúnyelű szerszámmal, s a partra „kiszigonyózták”, és a sertésekkel etették. Az érett sulymot a piacon árulták. A súlyom termését rendesen szőrével kifelé fordított subával gyűjtötték, ugyanis a sulymos területeken a vízben (vagy a partról vagy csónakról) húzták a subát, s a súlyom termésszarva beleakadt a suba szőrébe, s a partra kihúzva arról leszedték. (Lénárt Sándor, Pányi György) [6/42],

1662. Sulymos-hát. A Malajdok-halomlól D-re, a Sulymos-értő 1 Ny-ra elterülő partos magaslat, melyet D felől a Holt-Tisza és a Hajó-ér határolt. Kerek-Sulymos-hát- nak is nevezték, s a katonai térkép is így jelzi A (L. ott). Magassága az ármentesítő társulat térképe szerint 78,5—79,5 m [7].

1663. * Sulymos-mocsár. A Sulymos-tónak azt a sekélyebb részét nevezték így — még a vízszabályozás előtt —, mely a tavat nagy víz idején a Hód-tóval kötötte össze. (Benes Gyula ig. főmérnök helyszíni közlése).

1664. * Sulymos-tó. A Dóka-tó és Sár-tó között terült el, ahol most Vajhát vasúti megállóhely van. A legrégibb említés 1075-ben Géza oklevelében van. Az 1408. évi adománylevélben is, 1789. évi úrbéri összeírásban is szerepel. Nagy víz idején összefüggött a Sár-tóval, a Térével és a Hód-tóv al is. Nevét a benne termett súlyomtól (Trapa natans L.) kapta [6/28. 38],

1665. Sulymosi-csatorna. A Nagyfai-holtkanyar alatt a hajdani Sulymos-ér medrében ásott csatorna, mely a Tápairéti-főcsatorna egyik ága, s a Porgány-ér alatti mély részek (Sulymos-ér környéke) és a Tápéi-rét egy részének fölös vizeit vezeti le [12].

1666. Susán. Régen városrész, mely a mai VI. és VII. kerületet foglalja magában. A Szabadság tér, Kállay utca (régi Kis utca), Kis-tó, Kistó-ér, Aranyág, Kortyogó, a Kútasi út, illetve Láger határolja. Hajdan Susánt 3 oldalról víz határolta (Kis-tó, Kistó-ér, Kortyogó) és DNy-i sarkában kis darabon a Topa-ér. Ezt a városrészt, az utcák kialakulását a „vízparti” település jellemezte, és a telkek minél sűrűbb beépítése érdekében nagyon sok vakköz, kutyaszorító keletkezett, ágazott ki az utcákból [13]. Susán szláv szó, s száraz patakot jelent [38/11. 244, 453], Valószínűleg a Kistáról, Kistó-énol kapta ezt a nevet, melyek később mind gyakrabban kiszáradtak.

1667. * Susáni Nagy utca. A mai Klauzál utcát nevezték így, mely a végén három irányba vezetett:

1. A mai Bárd, Fűz és Simonyi utcán át a Serház térve4, 2. A mai Klauzál utcán végig a Kortyogóba, a Közvágóhídra és 3. A Sugár utcán, Kistöltés utcán keresztül Újváros

171