Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

tani téglagyárak alatt. Ezen az úton hordták be a sót a városba. Ottani idős emberektől összegyűjtött hagyományok, valamint a régi és újabb térképek adatai alapján valószínűleg az az út lehetett a Sóhordó út, mely a mai Serház tér K-i oldaláról indul ki, s K felé tart a Városkert és a járványkórház barakkja között. Az első kiadású 1 :25 000 katonai térképen ki van rajzolva egy dűlőút a Kistó-ér partján (jobb oldalán), s egy nagyobb mélyedésig tart. Innen az út folytatásaként egy töltésszerű partvonulat van, melyről nehéz volna megállapítani, hogy mesterséges töltés-e vagy a Kistó-ér hullámveréséből és szélkifúvás eredményeként keletkezett-e. Az 1886. évi 1 :75 000 térképen is kb. ugyanez a helyzet. Az ármentesítő társulat 1 :28 800-as pontos, szint- vonalas térképén már sokkal jobban lehet látni ezt az utat, mely a Serház tér 82,0 m-es szintjéből indul ki KÉK irányban. A Kistó-ér jobb oldalán annak ugyancsak 82,0 m- es magas partján húzódik az első keresztútig, ahol a Kistó-érnek egy ÉNy-i irányú, meredek oldalú öblözete van. Itt az út már közvetlenül a partrészen vezet, mely nagyon meredeken 82,0 m-ről lejt le 78,5 m-re a Kistó-ér jelenlegi fenekére, és a háromszögletű félszigeten levő régi épületmaradványhoz, valószínűleg a hajdani Sóházhoz vezetett. Ma az út tovább vezet innen a Kistó-ér partja mentén a kerti földekhez. Fentiek szerint biztosra vehető, hogy ez az út volt a Sóhordó út. (A beépített kezdeti részének mai neve Tulipán utca. Erre emlékeztet még a Sóházon kívül a közeli Susánban levő Só utca is [11],

1626. Só utca. Susán rövid, rendezetlen kis utcája, mely a Rostély és Berkenye utcát köti össze. Az utca neve a hajdani Sóház és a Sóhordó útra emlékeztet, melyek itt S ti sáriban a Kistó-ér partján voltak, mikor a Kistó ban a Kakasszék—Kútvölgy-ér folytatásában még „élő” víz volt, s rajta Erdélyből hajókkal, tutajokkal szállították a sót Vásárhelyre. Ennek emlékét őrzi még a Kis-tó és Kistó-ér partjának „Sóház- oldal” nevű része fl3].5

1627. * Solt. Középkorban elpusztult község. A vizes, védett környezetből kiemelkedő Solti-halom területén települt a hajdani falu, mely még a középkorban elpusztult. Téglából épült temploma volt, s a falai még a XVII. században álltak [38/11. 413]. Határai voltak D-en Kopáncs, Ny-on Barci-rét és a Tére-ér, K felé Pálé. DK-i részén volt a Hámszárító-csárda, ide vezetett Vásárhelyről az út. Régi okmányok, iratok Sód néven is említik. A gr. Károlyi Sándor beiktatási levele „Solt földjé”- nek írja [38/1. 15, II. 415],

1628. Solt-Kopáncsi-csatorna. A Soltsemlyéki-csatorna folytatása. A Tére-ér és a Holt-Téré medrében ásták, és a Téré mély fekvésű környékéről s a Nagy-rétről szedi össze a káros belvizeket, és a Kopáncs—Kistiszai-csatornába vezeti [12].

1629. Solt-paléi-düllő. A város belterületétől Ny-ra, a tiszai védgátig terjedő terület. É felől a Körtvélyesi vagy Tiszai út, D-en pedig a Régi-Szegedi út határolja. 12 dülőúttal 13 dűlőre van felosztva. Lakossága: 387, ebből ref.: 318, rk.: 62 [9],

1630. Solt-paléi-csatorna. A Solti-nyomás vizeit szedi össze, főleg a paléi dűlőkről, azokat derékszögben vágva át, kb. K—Ny-i irányban, s a volt Téré v. Kis-Tisza medrében DK felé fordulva, derékszögben megtörve a Papere—Hódtói-csatornába vezet. Felveszi az A, B, C és D ágakat is [12],

1631. Solt-sémlvéki-csatorna. A Solti-nyomás vizeit szedi össze, de főleg a hajdani Solti-laposnak a tiszai töltésen kívül maradt részéből, az ún. sémlyékekről, azokat vízteleníti. A Solt—kopáncsi-csatornába folytatódik, mely a Kopáncs—kistiszai-csator- nába ömlik. Újabban a Lúdvári-csatornával is összekötötték [12],

1632. Solti-halom. Az Iklód-fok és Tére-ér között, az utóbbihoz közel emelkedő,

6 A Só utcanév a 19. század második felében folyt hatósági névadás során keletkezett. Semmi összefüggés nem mutatható ki az állítólagos sóházzal.

168