Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
lapos halom, melyben az 1895. évi ásatások alkalmával emberi csontokat, tégla- és kőtörmeléket találtak nagy mennyiségben. A domb tetején állt az elpusztult Solt község temploma, melynek romjai a XVII. században még láthatók voltak. A 81 m-es magassági pont a , O név nélkül jelzi a magaslatot, úgyszintén az ármentesítő társulat szintvonalas térképein is. A hagyomány szerint a múlt század elején a Solti- halmon, annak legmagasabb részén még állt egy nagy kereszt kőből. Mikor Szt. Gellért holttestét Budáról a Böldi-réven vitték át Vásárhelyen és Hód községen a végleges nyugvóhelyére, a solti templom előtt is letették, hogy a nép a kegyeletét lerója. Ezen a helyen állították fel a nagy kőkeresztet, a „kűképet”, melyet csodatevőnek tartottak, s alatta a betegek meggyógyultak. Ezért a búcsújáró napon messze vidékről zarándokoltak oda a „Képhely”-re a népek. (Jó Ferenc, Maczelka Gábor, Nagy Sándor, Pányi György, Tűhegyi Sándor szinte egybehangzó emlékei, elbeszélései a régi hagyományok alapján) [38/V. 660, 824], A Solti-halmot Hunyadi-halomnak is nevezik, (L. ott). Hidroeolikus képződmény, őskori településhely volt [2/178]. 1633. * Solti-kérészt. A Solti-halmon a hajdani község és templom pusztulása után is állt még a nagy kőkereszt, a „kűkép”. Az 1667. évi tanúvallomási jegyzőkönyvek szerint tíz, különböző községből származó ember egybehangzóan állította, hogy a Solti-halom ősidők óta búcsújáró hely volt, srajta a ,,kűkép” állott [38/V. 660- 824]. A város különböző részein lakó, s általam megkérdezett idős emberek úgy emlékeznek szüleiktől, nagyszüleiktől stb. hallott hagyományokra (Nagy Sándor lelkész, gimn. tanár, Herczegh István rk,. Kerekes Gábor rk., Kamocsay Gábor rk. ig. tanító), hogy a Solti-halmon az elpusztult templom romja előtt állt kőkeresztet Szt. Gellért emlékére állították az ősök annak idején, és híres búcsújáró hely volt. Tehát ez a hagyomány még az 1930-as években is városszerte ismert volt. 1634. * Solti-kűkép. L. Solti-halom és Solti-kereszt. 1635. Solti-Iapos. A határ Ny-i részén a Tiszához közel terült el a Tére-értöl a Hámszárító-csárdáig. 1789-ben az úrbéri összeírás mint halászóhelyet említi. Később nádtermő terület, majd kaszáló volt. Ma — miután vízmentesítették — a véd- gáton kívüli része szántóföld. A Tisza szabályozása alkalmával épített új gát a Solti- laposon megy át, s nagyobbik része a hullámtérbe került, de ármentes időben rendszeresen kaszálják, s még művelik is (Pányi György, N. Kardos Imre). 1636. * Solti-mocsár. A mai Solti-Iapos az 1780-as években még jó halászóhely volt, s az év nagy részében víz borította. Később amint vize megcsappant, a feliszapo- lódás következtében is elnádasodott, és jó „nádló” terület lett. Ekkor már inkább Solti-mocsárnak nevezték és So11i-sémlyéknek, a Tisza és belvízszabályozás után pedig a ma is használatos Solti-laposnak (N. Kardos Imre, Maczelka Gábor, Pányi György) [38/V. 825], 1637. * Solti-sémlyék ~ Solti-sömlyék. L. Solti-mocsár. 1638. * Solti-rév. Zsigmond király 1408-i adománylevele említi mint Solti Dávid uradalmának tartozékát a Tiszán [38/11. 419]. 1639. * Solti utca. A múlt században a Tarjánvégen a mai Álmos utcát nevezték Solti utcának. Az utca neve a középkorban elpusztult Solt községre, mely innen Ny felé nem messze volt, valamint a Solti-nyomásra, majd dűlőre emlékeztetett. Kár volt a múlt század végén ezt a történelmi nevet megváltoztatni, s vissza kellene állítani a régi nevét [13]. 1640. * Somogyteleke-puszta. Komlós tartozéka volt, de a vásárhelyi határban is említik. Pontos helyét nem ismerjük [38/11. 415], 1641. Sós-halom. A Sóshalmi-dűlőben a Kútasi út É-i oldalán emelkedik, ahol a Kútasi út a vasúthoz közeledik. Rajta van a Hódi-szélmalom, mely még mindig üzemel. A J. cs. térkép XX. 27. lapján az Orosháza felé vezető út É-i oldalán, a Kakas169
