Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
ben, Kenyerében (Tűhegyi Sándor, id. Dezső József), Aranyágban (Halmi János, Kerekes Gábor) Sarkalyban, Szentkirályon (id. Lázár Lajos). Az előbbi két helyen az 1900-as évek elején még megvoltak, tanyai lakóháznak (átalakítva. Legnagyobb részüket még a századforduló előtt lebontották, csak alapjaik romjai maradtak fenn. Az uradalom nagy központi présháza és pincéi a Vásártáren, a Szarvas vendéglő mellett épített masszív, nagy épület volt, melyet a város az uradalomtól megvett, s átalakítva óvónőképző intézetét állította fel benne. Hatalmas bolthajtásos pincéi a vásártéri és Völgy utcai részen voltak. A telep ÉNy-i sarkán volt régen a mázsaház (1. ott). 1478. * Puskaszín. Régen, mikor még a házak csaknem kivétel nélkül nád- és zsúp- fedelesek voltak, a gyakori tűzesetek, tűzvészek miatt a város különböző részein,, könnyen hozzáférhető helyeken a tűzoltó fecskendők, lajtok, vedrek, csákányok stb. részére eleinte fából, később téglából készült színeket építtetett az elöljáróság. Czégényi Géza városi mérnök 1888-ban készült térképén még a Szentesi utcán, Zrínyi utcán, Malom utcában, Görbe és Sugár utcák, sarkán vannak ilyen színek feltüntetve. A rendes tűzoltóság felállításával ezek a puskaszínek elvesztették jelentőségüket, a fából készülteket elbontották, a téglaépületeket pedig eladták, főleg műhelyekké alakították át (kovács, bognár). Néhány még ma is megvan. 1479. Puszta. A határ K-i részén, a kb. É—D-i irányú Pusztaszéli úttól K feleső, fátlan, szikes, mocsaras részét nevezik így. A Pusztaszéli út valóságos törésvonalszerű választó út. Ettől Ny-ra fás, kiváló talajú, sűrűbben lakott terület van, míg közvetlenül K-re mélyebb fekvésű, fátlan, vizes-mocsaras rész van ritka településsel [3]. A századfordulón még órákig kellett gyalogolni, míg egy fát vagy tanyát lehetett találni (Gregus Máté). Ezt a területet nevezték Nagy-Pusztának is. De ezen az összefüggő hatalmas pusztán kívül voltak és vannak még ma is a határban többfelé kisebb- nagyobb puszták. L. Puszták alatt. 1480. Pusztafekete-halom. L. Fekete-halom. 1481. Pusztafeketehalmi-düllő. L. Feketehalmi-dülő. 1482. Pusztafeketehalmi iskola. A Feketehalmi-, Lebuki-, Hármashatár- és Laciiéi eki-dűlök összetalálkozásánál épült 1 tantermes 1 tanítós állami elemi iskola [8]. 1483. Pusztai-fődek. A múlt századokban a tanyai földeken kívül eső, valamint a régi elpusztult községek határait nevezték így, s akkor még azokat főleg legelőnek használták. Mai területe 33 479 k. hold. Dűlőzés előtt a pusztát külső legelőnek használták és nevezték, a nyomási belső legelővel szemben. 1484. Pusztaközpont. Az 1910—20-as években keletkezett tanyatömörülés az Orosháza-sámsoniút mentén az Aranyad-, Kardoskút-, Pecércéshát-, és Hatablaki- kápolna-dűlőkben. 1935-ben már volt ref. és evang. lelkészi hivatal, orvos, állatorvos, hatósági bába, kézi gyógyszertár, elemi iskola, járlathivatal, csendőrlaktanya stb. 1485. Pusztaszél. Pusztának a Tanyával határos és a Pusztaszéli út mentén elterülő részét nevezik Pusztaszélnek. Mélyebb fekvésű szikes, nedves időben mocsaras, száraz időben kiégett földek jellemzik (Gregus Máté). 1486. Pusztaszél-düllő. A Tanya és Puszta között elterülő rész, a Pusztaszéli úttól K felé a Kútasi úttól a Csomorkányi útig terjed. 1487. Pusztaszéli-csatorna. Pusztaszél mély fekvésű területéről gyűjti össze a belvizeket, s a Sámson-apátfalvi-főcsatornába vezeti. Mellékága a Bogárzói-csatorna [12]. 1488. Pusztaszéli-lapos. A határ K-i részén, a Puszta legmélyebb részeit nevezik így, melyeket régen az év legnagyobb részében víz borított. Területe ma már le van csatornázva, s szikes területének nagyobb része rendszeres művelés alatt áll. 1489. Pusztaszéli út. Határút a Puszta és a Tanya között. A Csomorkányi útból indul ki a 19. km után, s ÉNy felé a Kútasi útba vezet a Pusztaközpontnál a 19. km előtt. Innen megtörve rövid ideig Szőrhát- és Kápolna-dűlők között EK felé, a 24. és 153
