Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
25. km között. A kb. 16 km hosszú úttól K felé a határ kopár, fátlan, szikes-mocsaras, ritka tanyatelepüléssel, míg Ny felé kiváló termőföldek vannak sűrű tanyatelepülésekkel, gyümölcsfásítással [11], 1490. Puszták (jelenkoriak). Pusztáknak nevezte hajdan a vásárhelyi nép 1. a nagy kiterjedésű, sivár, település nélküli, lakatlan sík területeket. Ezeknek a talaja legtöbbször gyenge, szikes vagy vizenyős volt, s régen földművelésre nem is használták. A „jobb indulatú” részeit kaszálták, de általában csak legeltetésre használták. Lassankint ezek a területek elvesztik az igazi „puszta” jellegüket, mert az intenzív talajművelési munkák (vízlevezetés, skatulyázás, öntözés, szikjavítás, „digózás”), okszerű fásítás, s mind sűrűbb tanyatelepülések következtében hasznosítható mező- gazdasági területté válnak. Ilyenek: Kis-puszta, Kéktó-puszta, Nagy-puszta és a „Puszta” is stb. (L. ott). 2. Ugyancsak pusztának nevezik a határban volt, s a tatárjárás majd a törökdúlás alatt, a hódoltság idejében elpusztított középkori községek elnéptelenedett határát, még akkor is, ha azok jó talajú termőföldek, fás területek, de a falvakat felégették, a lakosságát lemészárolták, s a területét „pusztává” tették. Ha később ezek a területek be is népesültek, az ősi puszta elnevezés évszázadokon át a mai napig is változatlanul maradt. Ilyenek pl: Batidai-puszta, Csókási-puszta, Férgcd-puszta, Alsó- és Felső-Libec-puszta, Szent Erzsébet-puszta stb. (L. ott). 1491. Puszták (középkoriak). Az alant felsorolt pusztanevek oklevelekben, adománylevelekben szerepelnek, s ma már ismeretlenek, s helyüket sem tudjuk biztosan megállapítani. Ilyenek: Damag-, Fehérjuh-, Füldeáki-, Geicse-, Gurt-, Háromlábú-, Jegenyfa-, Kera-, Omlás-, Panád-, Püspöki-, Szert Albert-, Torda-puszta stb. Leírásukat lásd a megfelelő név alatt. 1492. Putri. A mai VIII. kerületben, Újvároson, a Csomorkányi utca végén a Makóra vezető vasútvonal kanyarulatában települt cigány „fertály”. L. Cigány utca, -vég. 1493. * Püspök-föld. A Réten a Lőrinc-ér és Batida között elterülő Panna-hát melletti mélyebb fekvésű terület [38/11. 401], Valószínűleg azonos a Püspöki-pusztával [38/11. 232]. Nana Comes 1266. évi adománylevele „Pispeki föld” néven említi. [38/11. 67], 1494. Püspök utca. A VII. kerületben, Susánban a Klauzál utcái köti össze a Bajza utcával, s azon keresztül a Kistópart utcába vezet a Nagy állomáshoz. Rendezetlen görbe utca 2 vakközzel, kutyaszorítóval. Azelőtt a IV. tizedbe tartozott [13], 1495. * Püspöki-puszta. A tatárdúlás után Vásárhely környékén 43 falunak, 2 városnak és 10 pusztának a neve maradt ránk. E puszták között szerepel a Püspökipuszta is [38/11. 232], Valószínűleg azonos a Püspök-földdel, mely a Lőrinc-ér, Batida- és Panád-puszta mellett terült el [38/11. 401, 454]. 1496. * Quortuelis-rév. Azonos a már a honfoglalás korában is említett körtvé- lyesi-révve 1. Ince pápa 1276-i levelében Quortueles, Tiszán levő révként említi [38/11. 37]. L. Körtvélyesi-rév. 1497. Rakodókért. A városszélen a főutak mentén létesített szérűskertek, ahol a gazdák a szalma- és szénakészletüket tárolták. A múlt századokban ugyanis a gyakori tűzvészek megakadályozása érdekében a hatóság megtiltotta, hogy a gazdák a városban, a belterületen nagyobb mennyiségű szénát, szalmát tároljanak. Egyik legnagyobb rakodó volt a Szentesi út széli, mely a Kenyere-ér medre és a város széle között terült el (katonai térképen 1 :25 000, 5464/2 lapon is fel van tüntetve). A Damjanich utca végi rakodó a város és a Kincses temető között, a tarjánvégi rakodó pedig a Paperében volt kijelölve. Ezen kívül az újvárosiaknak a Diliinkában van rakodójuk, a susániaknak pedig a Prátér-kert és a Városkert mellett. 1498. Rakpart. A Régi-Szegedi út végén, az atkai átvágás felett építették, és 154
