Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
1459. * Plébános két köze. A múlt századokban a Kis utca tizedben, a mai Petőfi, Deák Ferenc, Szent Antal utca környékén lehetett, de ma már pontos helyét nem tudjuk [13]. 1460. Ponk. A Laponyagnál is nagyobb kiterjedésű, alacsonyabb (1—3 m) emelkedéseket rendszerint „part”-nak nevezik (1. ott), de hellyel-közzel, főleg a Tisza mentén „ponk"-nak is mondják. (Pányi György, N. Kardos Imre). Jellemző, hogy mindig a természet alkotta, s nem emberkéz munkája, és csak árvízjárta területen található. Anyaga rendszerint vályogos, agyagos föld, tetején esetleg homokréteg van [3]. A víz menti széle meredekebb, s rendszerint padkásabb a hullámveréstől. Ma már a földművelés következtében le vannak szántva, el vannak simulva. Hajdan fontos területek voltak ezek is, mert kisebb, sőt közepes áradások alkalmával még szárazon maradtak, s a háziállatok részére legelőt biztosítottak. (Ilyen ponkokat mutatott Barcziban és Atka ban Lénárt Sándor, Kutya-fenéken Pányi György, a Kendertó-, Pamuk-ér-laposában N. Kardos Imre) [3, 7]. 1461. * Porgány-ér. A határ D-i részének nagy vizeiből szedődött össze (Batidai- sík, Csalányos, Gatyás-ér, Kárászos-rét, Köldök-ér stb). Jól kiképezett medre, eleinte D, majd Ny felé a Tisza nagyfai kanyarulatával kb. párhuzamosan haladva ömlött a Tiszába. így a Köldök-éren keresztül összeköttetésben volt a Hód-tóval, D-ről pedig a Sulymos- és Hajó-ér útján a Marossal. így ezen az úton Makóról nagyobb vizek, áradások alkalmával hajókkal lehetett Vásárhelyre jutni. A Porgány-ér tulajdonképpen a Száraz-ér folytatása (1. ott). Medre széles, sok helyen a partja meredek, fenékmagassága 76,0—76,5 m. Az ér fenekén ásták a Porgányi-főcsatornát [6/40—41]. 1462. Porgányéri-csatorna. A Porgány-ér medrében ásott csatorna, mely a Kósdi- főcsatornából indul ki, s a Kösd—Porgányi-szorítógátas-csatornába ömlik [12]. 1463. Porgány-szél. A Porgány-ér D—DK felé eső partos széle a Lebő-halomtól Ny felé. 77,5—78,Om □ D felől a Bogdány-ér medre határolja. A Porgány-ér medréből hidroeolikus úton keletkezett [7]. 1464. Porgány-sziget. A Porgány-ér a beléje ömlött Bogdány-érrel egy nagy, ÉK—DNy irányú szigetet alkotott. Csaknem a közepén emelkedik a Lebő-hát, rajta Lebő-halommal (1. ott). Ettől ÉK-re a Bogdány-rét, D-re a Méhész, Ny-ra a Zsegenye- hát és Zsegenye-ér folytatásában a Porgány-szél terült el. A sziget hossza kb. 4 km, szélessége 200—1300 m-ig. (Benes Gyula helyszíni közlése). 1465. Porgány-torok. A J. cs. térkép XIX. 29. lapján a Porgány-ér tiszai szakasza a Kövesd-értől és az őrs-tótól van így jelezve. A torkolatánál halászházak („Fischer Hause”) vannak feltüntetve. A Porgány-torok elnevezést ma is használják, főleg a környékbeliek. Idős ottani lakosok szerint a torkolat széles, mély, tölcsérszerű volt, vize áradáskor örvényes. (Kovács Bálint öreghalász az apjától hallotta, s azok ott még rekesztőhálókkal dolgoztak). 1466. Porgányi-összekötő-csatorna. A Porgányér-szárazéri-főcsatorna folytatása az Összekötő-főcsatorna kezdetéig. Tulajdonképpeni folytatása a Porgányéri-csatorna [12]. 1467. Porgányi-szivattyútelep. A Nagyfai-holtkanyar alsó végétől, D-re, kb. 2 km-re építették fel 1880-ban a Porgányéri-csatorna^ torkolata felett, a Porgányi- zsilip mellett. Gőzgép hajtotta a szivattyút, melyet a MÁV gépgyár szállított. Nyomócsöve 800 mm 0, kapacitása 7501/sec., emelési magassága rendes körülmények között 4,5 m, maximálisan 6,0 m. Építési költsége 192 126 K volt (Benes Gyula ig. főmérnök közlése). 1468. * Porgányi-zsilip. A Porgány-ér medrében ásott Szárazér—porgányi-fő- csatorna tiszai torkolatánál a kistiszaihoz (1. ott) hasonló zsilipet építettek. Ez is két magas ellenfal között elég rövidre tervezett 2 kapus, 4 m nyílású, 2500 1/sec. kapa151
