Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
homokot a Nagyállomás területének, mely a Kis-tó medrében épült, feltöltésére. Még az 1910-es években is láthatók voltak a régi, eredeti szintbe ültetett és kis dombocskákon maradt gyümölcsfák. Később a fák nagy része kiszáradt, s a homokot pedig építkezési célokra használták és hordták el [3/1. 2. 31]. Homokhordás közben -— mint általában Aranyágban — sok Tiszai kultúra, jazig és avar korból származó emlékeket találtak [2/109, 134, 177]. 1423. Part. A nép a régi ereknek, tavaknak meredekebb szélét általában „part”- nak nevezi. Ilyenek: Be se-, Bodzás-, Csanyi-, Fecskés-, Fehértó-, Fok-, Gyúló-, Hattyas-, Kanális-, Kenyere-, Kistó-, Kotac-, Ludas-, Mártélyi-, Nyálas-, Pirhandi-, Rét-, Rókalyukas-, Sárfejők-, Sóstó-, Téglás-, Tüfarki-part (22 db). Lásd külön-külön is. Ma legtöbb helyen az intenzív földművelés következtében a partok lesimultak. A Tisza és belvízszabályozás előtt igen fontos területek voltak, mert áradások alkalmával legnagyobb részük nem került víz alá, ezért az embereknek, állatoknak menedéket nyújtottak. A partok nagy részének árvízmentes szintje fölött már eddig is sok őskori településre akadtak. L. még Ponk alatt is [7], 1424. Patkós-kút. A Rárósi és Jókai utca kereszteződésében 1893-ban fúrt közkút. Mélységére nem találtam adatot. Csőbősége 52 mm. Az 1900-as években már csak 111/sec. volt a vízhozama. Vízkönyvi száma 18 [10]. 1425. Pál útca. Tabán rendezett, széles és hosszú utcája, mely a Lévay utcával párhuzamosan a Szentesi utcából indul ki a Kincses temető felé. Ma már a Hideg utcáig ér. Az 1880-as években csak a Bánfy utcáig volt kiépítve [L. Czégényi-féle térkép]. Régen a II. tized utcája volt, ma a III. kerületbe tartozik [13]. 1426. Pálfy útca. Tabán nagy forgalmú, fontos utcája volt régen a Hattyas-tó partján. A terület ÉNy-i részét a János utca útján körívben kötötte össze a Teleki, régen Csúcs utcán és Újvilág utcán át Susánnal, a Kereszt utcán keresztül pedig Lágerrel. Széles, de rendezetlen utca, mely a Szentesi utcától a ref. tabáni templomnál a Szerencse utcába vezet. Azelőtti neve Cserép utca volt (L. ott). Régen a II. tized utcája volt, ma az I. és III. kerületbe tartozik [13]. 1427. Pálma útca. Újvároson a Cigányvég utcája, mely tulajdonképpen a Csomor- kányi utcától balra, a Makói országút folytatása a Kis-tó partjáig. Az utca vége rendezetlen, putrikkal van beépítve, sok köztük a földbeásott is. Régen az V. tizedbe tartozott, ma a VIII. kerület utcája [13]. 1428. Pántlika-rét. A Nagy fai-kanyar ÉNy-i részén elterült, régen a kisebb áradások alkalmával is vízmentes terület. Mai szintmagassága 78,0—78,5 m közt változik. A 89. átvágás alkalmával kisebb része az ármentesített szigetbe került, míg nagyobb része az ártérbe, s a Tisza védgátja vágja ketté. Nem tartozik a vásárhelyi határba, de a vásárhelyiek is használták és kaszálták. A szigetbe került része kiváló mezőgazdasági terület. 1429. Pecércés-halom. A Hatablaki-kápolna-dülőben egy nagyobb kiterjedésű földhátvonulat legkiemelkedőbb pontja. Katonai térképen is jól ki van rajzolva: A, O 95 m, de a terepen is még mindig jól kiemelkedő magaslat, annak ellenére, hogy állandó mezőgazdasági művelés alatt áll. Környékbeli idős emberek szerint több méterrel volt magasabb a múlt századokban, s az előtte húzódó K—Ny irányú érmeder pedig sokkal mélyebb volt, de a domb le-, az érmeder pedig beszántódott. (Nagy János, Samu Ferenc). Hidroeolikus képződmény. Nevét a környékén elterülő, hajdan szikes, mocsaras pusztának gyakori, jellegzetes növényéről, a pecércéről (pecérce, pöszörce, cigányfű = Lycopus exaltatus L) kapta. Repülőgépről nézve, főleg tavaszi hóolvadás után, nagyon jól kivehetők a pusztai Fehér-tó, a Csomorkányi-lapos helyenként ilyenkor vízzel teli mélyebb részei, köztük a szigetként kiemelkedő Pecér147
