Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

cés-hát, a mellette húzódó hajdani érmeder, mélyedéseiben vízzel elborítva. Ez az érmeder a Csomorkányi-laposba vezet, hajdan széles medrű, bővizű ér lehetett [7].

1430. Pecércés-hát. „Sima felületű, felszínű hátasabb terület, melyet K felől a Fehér-tó, Ny-ról a Csomorkányi-lapos, É felől pedig a Cinkus és a Bogárzók fognak közre” [3],

1431. Pecércéshát-düllő. A Pusztán a Kardoskút- és Hatablaki-kápolna-dülő közt terül el, a Pusztaszéli úttól a földvári határig. Lakossága: 341. Ebből ref.: 101. ág. ev.: 130, r. k.:95 [9],

1432. * Pereceptorális kvártély. 1811-ben építtette az uradalom tisztán téglából cseréptetővel, az inspektorális kvártély közelében [38/IV. 76],

1433. * Perek. Középkori község, melyet Hunyadi János a vásárhelyi birtokához csatolt. Azonos a mai Kaszaper községgel. (Csanád vm. mezőkovácsházai járás) [38/11. 230],

1434. * Peres-Kútas. Középkori község a mai Veres-kúta-dülőben. A Kútvölgy-ér É-i partján települt, s 1596-ban pusztult el. A templomának alapfalai még az 1800-as évek közepén is magasan álltak ki a földből, de azután lassankint elhordták, és építkezésre használták fel. Határában emelkedett a Pósa-halom (1. ott), mely nevét a terület XIV. századbeli földesurától, Szeri Pósa családtól kapta [14].

1435. Peres-kútas-düllő. A határ É—ÉK-i részén hosszan elnyúló dűlő. L. Vörös- kútasi-dűlő alatt.

1436. Perje-domb. A Batidai-síkon, a Kingéc-föld K-i részén a Kövesd-ér partján terült el. Valószínűleg a Kövesd-ér és a Lelei-sík medréből kifújt homoktorlasz. Ma már nagyon le van szántva. A J. cs. térképen [XIX. 29.] „Perje Domb Halom” néven van feltüntetve, s rajta megy keresztül Csongrád—Csanád megye határa [7].

1437. Pernye-hát. A Szárazér—Gencshát—Gacsibai-csatornátói D-re eső, alacsonyabb, de szélesen elterülő földhát. Ma átlag magassága 77,0—77,5 m □. Régen jóval magasabb volt, de az intenzív földművelés következtében már nagyon le van szántva [7],

1438. Pernyeháti-csatorna. Pernye-hát fölös vizeit szedi össze, s vezeti a Szárazér- porgányi-főcsatornába [12].

1439. Pernyi-domb. Vásárhelyi Pálnak a Tisza szabályozásával kapcsolatban készült térképén a Kökény-dombtól E-ra van jelezve. Más térképen nincs feltüntetve. Jelenleg azon a helyen alig észrevehető terepemelkedés van. Lehet, hogy az utóbbi évtizedek intenzív földművelése folytán leszántották (Benes Gyula, Kapocsi Mihály) [7],

1440. * Petőfi kávéház. A Szabadság tér előbb, Vásártér 9. sz. alatt volt a régi híres „kávéház”, főleg a vásári napokon volt nagy forgalma. Nagyobb adás-vételkor itt itták meg az áldomást (Herczegh István).

1441. Petőfi útca. A belváros szép rendezett utcája, a Deák Ferenc utcát köti össze az Andrássy utcával. A III. tized utcája volt. A Márton utca sarkán épült 1843-ban az evangélikus templom (1. ott). Az utcát Petőfi Sándorról (1823—1849), hazánk nagy költőjéről nevezték el, előző neve Délibáb utca volt [13].

1442. Petrés. A Körtvélyesi-Tisza-kanyartól ÉNy-ra terült el a Petres-mocsár, rét. Hajdan vize a Petres-fok révén közvetlenül összefüggött a Tiszával, mégpedig a kört- vélyesi kanyar felső részével. A Tisza áradása alkalmával hamarabb öntötte el Pet rest, mint a Körtvélyesi-rétet, ezért már a XVII. században kezdték ármentesíteni a rétet, a Petres-gát]át (1. ott) készítve. Ezen a réten keresztül ásták a 87. számú, úgynevezett Körtvélyesi-átvágást. Ezzel a régi Petres egyik része az ártérbe, a másik része pedig a mentesített területre került. Az 1879. évi nagy áradat, mely Szegedet romba döntötte, innen zúdult a városra, átszakítva e helyen a gátat [6/27], A nagy erővel ömlő

148