Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
maradványokat találtak. (Tűhegyi Sándor az apjától hallotta, aki annak idején a töltésépítési munkában részt vett). Helye még kivehető', sőt az ármentesítő társulati térképen ez a kis terület a 79,5—80,0 m-es terepszintből 80,5 m-en felül van □, és innen meredeken lejt le a hajdani Pap-ér, ma a Pap erei-csatorna medrébe (id. Dezső József és Tűhegyi Sándor helyszíni közlése). Helyén gyümölcsöskert van. 1416. Paperei-kút. Külső-Paperében a Borz utca közelében még a múlt századokból maradt, régi, bővizű itatókút [20/452], Hideg, jóízű vizét a tarjániak, tabániak messzire elhordták, s a hagyomány szerint máié készítéséhez kiválóan jó volt, ezért még Csúcsból is jártak ide vízért máléöntéshez (Tűhegyi Sándor). Ottani idős lakosok szerint a kutat még az uradalom ásatta, amikor az a terület még a Károlyiaké volt. (Dezső József, Nagy Sándor, Tűhegyi Sándor.) A kút még ma is megvan (Budai László vár. főmérnök). 1417. * Paperei régi szöllők. A J. cs. térkép XIX. 28. lapján a Pap-ere két partján az Innenső- és Túlsó-Paperében nagy kiterjedésű szőlősterület van kirajzolva. D-i végénél és Ny felől az akkor Szegedre vezető, mai Tiszai út húzódik. Az Innenső- és Túlsó- paperei szőlőtelepítést a Papere medre, a Túlsó-paperei-szőlöket a Kenyerei-szölőktől keskeny, vizes, érszerű terület, az Innenső-paperei-szőllőket a Mámai-szöllőtői pedig szélesebb, rétszerű térség választja el. Ezeket a szőlőket az 1750-es évek után telepíttette az uradalom, mert az 1753. évi uradalmi nagy térképen nincs jelezve szőlő, csak üres terület, viszont az 1784. évi J. cs. térkép már összefüggő, nagy kiterjedésű szőlősterületet mutat. 1418. Paperei-tőtésék. Már jóval a Tisza és a belvízszabályozás előtt kezdték — ha csak kis mértékben is — a Papere lankás partjait szőlővel, gyümölcsfákkal telepíteni, de részben a Tisza felől a Kenyere-éren keresztül, részben a Hód-tó felől gyakran elborította az áradás. Ezért a védekezés érdekében a Papere É részét a Kenyerénél, ahol a Szegedre vezető Körtvélyesi út hídon vezetett át rajta, elgátolták. Ez volt a felső töltés. Ugyanígy Tarjánvégen is meder áttöltésével védekeztek az áradás ellen. Ez volt az alsó töltés [6/40]. 1419. * Pap-erdeje. A Keselyes-ér partján a Paperéig hajdan elterült nagy, füzes erdő volt [38/1. 161]. Idős tarjáni lakosok szerint az erdőt az 1850-es években irtották ki (id. Dezső József, Rákos János). 1420. Papere hidjai. A Paperén mind a hódtói, mind a kenyerei torkolatán híd vezetett át. Az utóbbin a Körtvélyesi vagy Tiszai út, az előbbin a Tarjáni, vagy Régi- Szegedi út balddtíit. Az utóbbi sokkal forgalmasabb volt, Tarján idős emberei szerint, amint szüleiktől, nagyszüleiktől is hallották, erős gerendákból volt összeróva, mégpedig a 3 tartóoszlopsor (hídláb) tölgyfából, a többi fenyőfa gerendákból és pallókból. A két szélső hídláb (6 vagy 8 gerendából) a parton volt, s egyúttal védte a partot a beomlás- tól és alámosástól, a középső meder közepén így a híd 2 nyílású volt. A hossza kb. 3,5—4,0 öl lehetett, a szélessége 2 öl körül, úgyhogy 2 kocsi elfért egymás mellett. Két oldalt gerendákból korlát volt, az úttest pedig keresztbe rakott, vastag, négy- szögletesre ácsolt gerendákból volt összeróva. (Dezső József, Gombos János, Halmi János, Rákos István). A hidat a város gondoztatta. A Papere kenyerei torkolatánál a Körtvélyesi út ugyancsak hídon vezetett át régen, de ez jóval kisebb volt, mint a tarjánvégi s csak egy nyílású, s csak egy kocsi szélességű volt. Később ezt a hidat a város elbontatta, s a Papere torkolatát itt teljesen feltöltötte, s ezen át vezet ma is az út. 1421. Pap teleke. A Nyálas-ér II. mentén, attól É-ra a Kórógy-ér partján régen magasabb fekvésű kaszáló volt, ma jó szántóterület. 1422. Papok födje. Aranyágban terült el, s hajdan igen partos, dombos terület volt. Az 1870—80-as években tehervonatokkal, szekerekkel hordták el a földet, főleg 146
