Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)

Szádéczky-Kardoss Samu: Két széljegyzet a Dél-Alföld korai történetéhez

széltek.6 A két tény együtt, amelyek közül az első a kérdéses cikkben említetlenül marad a teméntelen egymástól eltérő modern feltevés és teória közepette, döntő súllyal esik a latba amellett, hogy az agathürszoszok népe, vagy legalábbis annak királyt adó uralkodó rétege iráni nyelvű lehetett. Az előző gondolatmenet kiegészítéséül hadd említsem még: a görögös Szpargapeithész személynévnek jó óiráni etimológiája adható: Sparga-pi6a ,a sarj (utód, esetleg nemzedék) védelmezője’.7

Tény, amit azonban sok hipotézis vagy ignorál, vagy nem fontosságához mérten vesz tekintetbe, hogy Hérodotosz Tümnésztől nyert információkat. Tümnésznek pedig közvetlen értesülései lehettek az agathürszoszokról, hiszen annak az Ariopeit- hész szkíta királynak volt bizalmas híve, ügyintézője, akinek sorsa elválaszthatatlan az agathürszosz uralkodóétól, Szpargapeithészétől: az utóbbi tette el csellel láb alól Ariopeithészt.8 Egyszerűen pletykának minősíteni Hérodotosz megállapítását, miszerint az agathürszoszok sok aranyékszert viseltek (többet mint más népek fiai), alig megengedhető önkényes eljárás, hiszen Tümnész az elmondottak értelmében igazán megbízhatóan, első kézből szerezhetett tudomást az agathürszoszok viseletéről, amit a hérodotoszi híradás XX. századi hiperkritikus elvetőiről aligha mondhatunk.

Azon a területen, amelyen belül a hérodotoszi agathürszoszok országa elképzelhető, egyetlen ponton folyt (és folyik mindmáig) kiadós aranybányászat.9 Ha valahol, hát akkor itt lehetett a természeti adottság az alapja annak, hogy a lakosság feltűnően sok aranyat viseljen. S tény, hogy éppen itt időszámításunk kezdete, Sztrabón földrajzi művének a megírása óta egészen a mai napig egy Marisz(osz) ~ Maros elnevezésű folyó halad át.10 Tény továbbá, hogy a Tümnésztől megbízhatóan tájékoztatott Hérodotosz úgy tudja: Marisz a neve annak a folyónak, amely az agathür- szoszokon áthaladva a Dunába ömlik.11 Ennyi egy irányba mutató adatot a puszta véletlen játékának tekinteni, úgy látom, nem lehet. Módszeresen eljárva egyetlen következtetést vonhatunk le az ismertetett tényekből: az agathürszoszok azokban az időkben, amelyekről Hérodotosz tájékoztat, tehát az időszámításunk előtti 6—5.

6 Lásd például B. N. Grakow, Die Skythen, Berlin 1978; J. A. H. Potratz, Die Skythen in Südrussland, Basel 1963; M. Vasmer, Die Iranier in Südrussland (Untersuchungen über die ältesten Wohnsitze der Slaven 1.), Leipzig 1923; Harmatta L, A dél-oroszországi iráni törzsek nyelvének kérdéséhez: Nyelvtudományi Közlemények 52 (1950) 163—185, stb.

7 A névfejtésért Harmatta JÁNosnak tartozom köszönettel, aki kérésemre levélben (Bp. 1981. szept. 26.) adott tájékoztatást így: „Az első elem összevethető az avestai sparsya- szóval (AiWb. 1613), amelynek eredeti jelentése .hajtás, sarj’ (vö. fraspanya-). ... -piöa- az óind plOa- ,védő, őriző’ szó megfelelője, a pä(y)- .őrizni’ ige származéka, hasonló hangalakú képzés az Aves- tában piOe Inf. (AiWb). 906)”. Az AiWb. rövidítés feloldása: Christian Bartholomae, Altiranisches Wörterbuch, Strassburg 1904. — Az agathürszosz szó (W. Tomaschek, P. Kretschmer és M. Vasmer korábbi találgatásaitól eltérően) Szpargapeithész népének önelnevezése lehetett Harmatta J. szófejtésével összhangban: „Az első elemet az avestai äkä- ’manifestus, manifestatio’ szóval vetem össze (AiWb. 309), míg második eleme Ontsa- az avestai Oraos- ’érlel, érettséget, tökéletességet ér el’ származéka lenne (AiWb. 800). A népnév jelentése ’a nyilvános avatási szertartást elért, felnőtt érett’ lehetne mint társadalmi rangmegjelölés”.

8 Hérodotosz IV 76, 78. Hogy Hérodotosz általában jól tudta utazásai során azokat megválasztani, akiktől az egyes népek szokásairól hitelesen tájékozódhatott, erre számos példa kínálkozik. Jelen összefüggésben hadd utaljunk a szkíta uralkodók temetkezésének a hérodotoszi leírására (IV 71—72), amit a régészeti feltárások messzemenően valósághünek mutatnak (vö. pl. Grakow, id. mű 63 kk.). Jogosult-e ilyen körülmények között az agathürszoszok feltűnő arany- ékszerviseléséről szóló híradást HÉRODOTOsznál, aki egy Tümnésztől tájékozódhatott, az üres pletykák világába utalni? Nyilvánvalóan nem jogosult.

8 Képes politikai és gazdasági világatlasz (Szerk. Radó S. stb.), Budapest 1977, 53, 96.

10 Sztrabón, Geógraphika VII. 3, 13; Iordanes, Getica (22) 113—114; Geographus Ravennas IV 14; Constantinus Porphyrogenitus, De administrando imperio 40. Vö. Kiss L.. Földrajzi nevek etimológiai szótára, Budapest 1978, 408.

11 Hérodotosz IV 48 vége (régibb kiadásokban IV 49 eleje).

6