Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)

Vass Előd: A szegedi náhije 1553–1554. évi török adóösszeírása

viszont a harcok után is viszonylagosan változatlan maradt, mivel új beköltözőket nem jegyeztek fel.

A „szegedi veszedelem” által okozott változások bemutatására a korábbi 1522. évi és az 1548. évi összeírások adatait is részben felhasználjuk. Az 1548. évi defterben összeírt 26 szegedi utca helyett 1553—1554-ben már csak 22 utcát soroltak fel. Az említett 22 utca közül csupán 17-nél jegyeztek fel azonosítható utcanevet, s 5-nél pedig semmilyen nevet sem említettek meg. Igaz ugyan az, hogy az 5 — név említése nélkül — összeírt utcában kizárólagosan újonnan betelepülteket jegyeztek fel. Valószínű, hogy az említett öt utca: egy a belvárosban, egy a középvárosban és három a felsővárosban, az 1552. évi márciusi harcok alatt teljesen kiürült, s lakói nem tértek többé vissza. Azonban 1548. évi összeíráshoz viszonyítva 1553—1554-ben eleve 4 utcával kevesebbet jegyeztek fel, így összesen 9 utca elnéptelenedését tételezhetnénk fel. A fentiekkel szemben viszont 1553—1554-ben két újonnan megnevezett utca is feltűnik, tehát összesen 1548 óta 7 utca adófizetésből való kieséséről értesülhetünk. Ha ehhez az 1553—1554. évi összeírásban összeírt ténylegesen adót nem fizető családfők 76,72 %-át hozzászámítjuk, a következtetést is azonnal megkaphatjuk, az általános gazdasági visszaesésben.

Az összeírásunkban szereplő újak beköltözéséről két különböző keltezésről értesülhetünk. A névjegyzékekbe történt feljegyzésekből; 1. a 957. mohamedán évben a középvárosi Felső sor utcába, 2. a 960. mohamedán évben a felső városba, belsővá- rosba és középvárosba, szerepelnek új beköltözők. Ezeket mindig a már korábban ottlevőktől elválasztva, külön írják fel. Az újak névjegyzékét a következő feljegyzés vezeti be: „név jaft dzsedid fi szene 960”, azaz „a 960. évben újonnan jelenlévő új(ak)”. Ugyanígy szerepel a 957. mohamedán évi feljegyzés is, amely 1550. jan. 20—1551. jan. 9. közötti időszakban beköltözőket említi. Ekkor csupán 10 családfő telepedett le. A többi új telepes már a 960. mohamedán évben tehát 1552. dec. 18— 1553. dec. 7 közötti időszakban szerepel. Ha korábbi 10 új telepes családfőt levonjuk az összesen összeírtakból, a 1. táblázatban szereplő 13,07%-os arány 0,95%-kal lecsökken. így az 1552. évi márciusi harcok után ténylegesen beköltözők aránya az 1553—1554. évi összeírt családfők 12,12%-a lesz.

A fent ismertetett családfőszám utcák szerinti elhelyezkedéséről, az egyes utcák- beli családnevekről és az egyes utcák élére kinevezett elöljárókról a következőkben részletes áttekintést kívánunk nyújtani. Az áttekintést az 1548. évi összeírás feldolgozásánál már meghatározott utcák rendje szerint végezzük el.13 Ehhez azonban előre kell bocsátanunk, hogy az 1553—1554. évi összeírás lejegyzésénél az egyes utcák között semmiféle összefüggést vagy haladási irányt nem lehet feltételezni. Az utcák sorrendje ugyanakkor különbözik az előző évi összeírás sorrendjétől, s így csak több különböző évekbeli lejegyzés összehasonlításából tudtuk elvégezni pl. az öt névnélküli utca azonosítását is.

13 Vass Előd, i. m. 20—27 lapokon említett 1548. évi felsorolás rendjében végeztük az utcák egyeztetését; Az 1553—54. évi török összeírásban szereplő „szer mahalle azaz szószerint: „városnegyed feje” kifejezést Velics Antal után (Ld. 1. jegyzetben) „elöljáróként” fordítottuk le, noha itt az „utcatizedes” szó jobban ráillene, de erre példát csupán Szilády Áron—Szilágyi Sándor, Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon (...) = Török—Magyar-Kori Történelmi Emlékek, Első Osztály: Okmánytár II. kötet, Pest 1863, 249—250 lapjain találtunk. Körös város tisztviselőinek esküformulái között 1699. április 1-i keltezéssel szerepel az „utcatizedes”, latinul: subdecurius szó.

71