Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)

Vass Előd: A szegedi náhije 1553–1554. évi török adóösszeírása

2. Táblázat

A szegedi Belső-Palánk népessége 1552—1554-ben

1. NAGY UTCA

Családfő: 44+1 elöljáró, ebből fizet 2 (hane), nem fizet 43;

Családnevek: Alföldi, Bács, Bódiz (v. Bódis), Bérén, Berber (v. Borber) (2), Bors, Bősze, Csatka, Csőri, Csütörtök, Fábiján, Gerezde, Kalmár, Kádár, Kádas, Karó, Karos, Kis (3), Bácsi, Köves, Kulcsos, Lukács, Mihál, Műves, Nagy (2), Nyíró, Ötvös, Pejvás, Rajkó, Rózsa, Sós, Szabó (4), Szűcs (2), Tatár, Vajda.

2. SZENT DEMETER UTCA Családfő: 31 + 1 elöljáró, ebből fizet 2 (hane), s nem fizet 30;

Családnevek: András, Arató, Babáncsa, Becsű, Bóka, Botra, Élő, Farkas (2), Fekető, Fodor, Gesztenyés, Heves, Hortár, Kara, Kádas, Káka, Kárán, Kaska, Nagy, Ólán, Ős, Sáfár, Sári, Sípos, Torna, Tót, Velka, Vékás, Verős, Vitáris, Vitéz.

3. KIS UTCA (?)

Új családfő: 7 + 1 elöljáró, ebből fizet 7 (hane), s nem fizet 1;

Új családfők nevei: Bánó, Balog, Gonbos, Kalmár, Kis, Mészáros, Sebestyén, Szentmiháli.

A 2. táblázatban az 1548. évi összeírásban még szereplő Boldogasszony és Kis szántó utca már említésre sem kerül. Korábbi magyar lakosság két utcában szerepel, s a Kis utcában már új telepesek kerültek feljegyzésre. A Belső-Palánk területén a többi utca nem azonosítható, mivel a szélső utcákra megbízható adatokkal nem rendelkezünk.

3. Táblázat

A Belső-Palánk utcáinak népességváltozásai 1522—1553/54 között a családnevek egyeztetésében

NAGY UTCA

Összeírások évei:

1522

1548

1553/54

Családfők száma:

44

Családnevek száma és aránya:

33 = 100%

8 = 24,24%

4 = 9,99%

Összeírások évei:

1548

1553/54

Családfők száma:

52

Családnevek száma és aránya:

39=100%

12 = 30,76%

SZENT DEMETER UTCA”

Összeírások évei:

1522

1548

1553/54

Családfők száma:

56

Családnevek száma és aránya:

40 = 100%

9 = 22,50%

2 = 5,00%

Összeírások évei:

1548

1553/54

Családfők száma:

52

Családnevek száma és aránya:

46=100%

3 = 6,52%

Az utcák szerinti adófizetők családnevei különböző évekbeli előfordulásainak egyeztetésében az egyedül rendelkezésre álló adatként jönnek számításba. Ez a körülmény az egyes utcák tényleges lakosságáról csupán feltételezettnek tekinthető eredményt biztosít, mivel az adófizető családfők a háztartások és nem a kis családok fejei voltak. A rendelkezésre álló adatok szerint egy-egy korabeli mezőváros, vagy falu háztartásaiban több kis család is élhetett együtt, amit az akkori mezőgazdasági

72