Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Varsányi Péter István: Részletek Hetvényi István 1848-as honvéd emlékirataiból
VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN RÉSZLETEK HÉT VÉN YI ISTVÁN 1848-AS HONVÉD EMLÉKIRATÁBÓL Bevezető Számos napló, emlékirat, visszaemlékezés látott napvilágot az 1848—1849-es forradalomról és szabadságharcról az azóta eltelt időben. Volt nemzetőrök, honvédek (többségükben tisztek) elevenítették fel élményeiket, rajzolták meg — a maguk szemszögéből láttatva — történelmünk nevezetes tizenhét hónapjának képét. Vagy az események pontosítása volt a szándékuk, vagy egyszerűen csak azért fogtak tollat, mert úgy érezték, nem vihetik magukkal sírjukba a velük történtek tanulságait. A váratlan szerencse egy soproni család féltve őrzött relikviájaként adta kezünkbe Het- vényi István egykori honvédtizedes mindeddig publikálatlan emlékiratát. Szerzőnk, Hetvényi István — igaz, Simstich családnéven1 — 1827. február 6-án született Győrben. Tanulmányait szülővárosában és Pápán, a reformátusok kollégiumában végezte. Pápai diákéletét az 1848-as forradalmi események megszakítják: nemzetőr lesz, majd a győri toborzás első napján (1848. június 4.) beáll katonának, az 5. honvédzászlóalj kötelékébe lép. (Megjegyezzük, hogy itt találkozott Görgei Artúrral, aki — századosi rangban — ugyancsak Győrött kezdte honvédszolgálatát.) 1848 augusztusában — a szerb felkelés erősödtével — a Délvidékre vezényelték zászló- alját. Komáromtól hajón tették meg az utat Bajáig, majd szekereken a Bács megyei Verbászig. Hetvényi-Simstich István 1848 novemberétől — annak megszervezésétől — a II. bácskai hadtestben szolgált, előbb Bakonyi Sándor tábornok, majd Esterházy Sándor gróf parancsnoksága alatt. Tevékeny részese a szerb felkelők, és a fejedelemségből érkező segélycsapatok (szerviánusok) ellen vívott „kis szabadságharc” katonai akcióinak, melyek közül Szenttamás ostroma emelkedett ki 1848. szeptember 21 -én. Szerzőnket vissza-visszatérő betegsége gátolta meg abban, hogy hadtestével nagyobb ütközetben vehessen részt. Még tanúja Csantavéren Esterházy gróf dezertálásának, s annak, hogy Vécsey Károly gróf átveszi a hadtest parancsnokságát, de Szegeden, illetve Hódmezővásárhelyen kénytelen maradni, s a kórházi ágyat nyomni, 1 A hivatalos okmányok szerint nem ez volt a pontos neve, hanem Siebenstich István. így szerepel a születési anyakönyvben, a belügyminiszter névmagyarosítási engedélyén (1871). Mivel ő mindig a Simstich nevet használta, tiszteletben tartjuk és akceptáljuk a név e változatát. A névvel kapcsolatban még egy megjegyzés kívánkozik ide: szerzőnk 1848—1849 harcait Simstich István néven küzdötte végig, büntetőszolgálatát a császári 39. Don Miguel gyalogezrednél viszont már Hetvényi Istvánként töltötte. Annak ellenére, hogy szabadságharcunkat jóformán végigbe- tegeskedte, a császári katonaorvos Temesvárott 1849 augusztusában mégis alkalmasnak minősítette Simstich Istvánt sorkatonai szolgálatra. Gondolva egyet, szerzőnk most már Hetvényi István néven állt ismét a sorozóbizottság elé. De így is „tauglich”-nak (alkalmas) minősült. Hivatalosan ez utóbbi nevet 1871-ben vette fel. 199
