Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII. század közepétől 1848-ig
nos conrectort, mert „...tegnap, az az Árp. 27-kén a’ játékszínen fellépni és a színmű előadásában Tettlegesen részt venni merészelettek”. Minden tanuló most is kerülje a rossz társaságokat szorgalmatosán, de „...a tisztességes s szellemi élvezetet nyújtó társaságokban részvét, munkától üres órákban nem tsak megengedtetvén, hanem ajánltatván is.” Általában igényesebb, differenciáltabb pedagógiai szemlélet jellemzi a törvényeket, mint korábban tapasztaltuk. A szorgalmas, de gyönge tanulmányi eredményű gyermekeket nem szabad büntetni, gúnyolni, hanem a szülőkkel közös megegyezés szerint „mind régibb, mind újabb Paedagogusok egyező ítéletök szerént, hajlamával s tehetségével rokonabb pályára vezetendő”. Az öltözködést sem szabályozzák már oly részletesen, kinek-kinek ízlésére bízzák, hangsúlyozva a szerénységet, s a nemzeti jelleg érvényesítését.150 A tudatos iskolaépítő munka következő fejezete a nyilvánossági jog elnyerése. Bármily jelentős előrelépés is zajlott le 1825-től, csak akkor válhatott a gimnázium valóban nyilvános jogúvá, ha az innen kikerülő ifjak már nemcsak a felekezet valamely kollégiumában tanulhattak tovább, hanem bármely felekezetű, vagy állami igazgatású intézményben is. Nő az iskola tekintélye, hírneve, az egyházkerület,,Névtára” az 1830-as évektől a „Tiszántúli Egyházi Kerületből” a három legjelentősebb „Tudományos Intézet” között említi. 1846-ban a gimnáziumi és elemi iskolai osztályokban tizenhét tanító oktatja a tanítványok népes seregét, még ehhez számíthatunk néhány préceptort, aki az alsóbb osztályokban tevékenykedik. Ekkor már nemcsak a gimnáziumban tanítanak állandósított professzorok, de az elemi iskolák tanítói is állandó hivatalt viselnek többségükben. A reformátusok mellett a gimnáziumi — de elemi iskolai — osztályokat is látogatják már „katholikus, evangelica, rátz, sőtt zsidó ifjak is.”151 A helyi elöljáróság már 1842-ben elhatározza a nyilvánossági jog kérelmezését, amit az első kísérlet után évente megismételnek. A helytartótanács tüzetes kimutatást kér az iskolában folyó munkáról, amit Szikszay készít el. Végre 1845 júliusában megérkezik a helytartótanács 9855. számú rendelete, mely a „Etód- mezővásárhelyi Helvétiai vallástételt tartó Reformátusok Gymnasiumát” az ország nyilvánossági joggal rendelkező gimnáziumai közé sorolja.152 150 Uo. 18—20, és Iskolaszék... 40. 151 Erre hivatkozik az Iskolaszék 1838-as levele, Ref. egyh. lt. Fasc. 14. A különböző dokumentumok évről-évre kimutatják a nemreformátus tanulók megjelenését a reformátusok iskoláiban. Az egyes felekezetek arányáról így a következő képet kapjuk Év görögkeleti evangélikus zsidó katolikus 1826 1 — ___ ___ 1 828 2 3 — — 1832 7 — — 1 1834 2 — 2 — 1835 9 2 4 1 1836 3 — 3 — 1837 21 3 8 5 1838 11 5 6 4 1845 27 1 9 3 1846 23 1 3 5 1847 24 — 8 8 Különösképpen a görögkeletiek számának gyarapodása figyelmet érdemlő. Közülük sokan To- rontál és Arad megyeiek, zömükben szerbek, itteni iskoláztatásuk a reformkori magyarosodás jele. 152 1842-től tucatnyi beadványban kérelmezik a nyilvánossági jog elnyerését: TRE Lt, Egyhk. jkv. 1842. JVs 126, 1842. N° 319, 1843. 79, 1843. Ke 297. 160
