Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII. század közepétől 1848-ig
Az elemi iskolai oktatás keretei már az előző korszakban kialakultak, s specimenek évről évre kimutatják az egyes osztályok tananyagát, s a tanulók létszámát. Láttuk az előzőekben a tananyagot, a létszám a következőképpen alakul: év fiú lány összesen 1826 872 670 1542 1828 808 583 1393 1832 741 681 1422 1833 661 — — 1834 734 — — 1835 803 510 1313 1836 757 — — 1837 956 590 1546 1838 616 540 1156 1839 724 539 1263 1843 791 587 1378 1845 950 663 1613 1846 869 641 1510 1847 782 527 1309153 Az adatok szerint is nagy létszámingadozást figyelhetünk meg. Ennek oka abban rejlik, hogy évente kétszer vették számba az iskolai tanulókat, áprilisban és szeptemberben, a tavaszi és őszi examenek idején. Az ősztől tavaszig terjedő időszakban mindig népesebbek voltak az osztályok, az áprilistól szeptemberig terjedő időben a gyermekek jelentős része gazdálkodó szüleinek segíthetett, innen magyarázható a létszám- csökkenés. A ránk maradt specimenek nem teljesek, vannak olyan esztendők, amelyikből csak a tavaszi, vagy az őszi létszámok maradtak meg. Korszakunkban a demokgráfiai viszonyok nem változtak viharosan, amint a beiskolázottak köre sem változott lényegesen, tehát ezzel nem magyarázható az egyik évről a másikra bekövetkező jelentős létszámváltozás, így csak az előbb elmondottak szolgáltatnak magyarázatot. 4. A reformkor eredményeinek áttekintése Mivel a reformkor legjelentősebb és legnagyobb hatású politikai-társadalmi koncepcióiban jelentős helye volt a nevelésnek, értékeljük, hogy a vásárhelyi iskola- kultúra a polgárosodás tanügyi feltételeiből mit valósított meg. E tanügyi feltételek fejlődését főként a református iskolahálózatnál vizsgáltuk, mivel az hegemón helyzetét korszakunkban is megtartotta. Az állami intézkedések — bár néhány vonatkozásban ösztönző, serkentő szerepet játszottak — nem befolyásolták alapvetően az önálló református felekezeti oktatás fejlődését. Korszakunkban az egyház, mint hagyományosan feudális eszme és intézményrendszer, számos ellentmondással kényszerült megküzdeni. Legjobb eszmei hagyományai beépültek a reformkor eszmei-társadalmi koncepcióiba, így a nemzeti kultúra ápolásának és fejlesztésének célja, amely alkalmas volt Habsburg-ellenes oppozíció megfogalmazására. Mivel a kávinizmus nem egyetlen filozófiai doktrína metafizikus alapján állt, alkalmas volt arra, hogy a felvilágosodás eszmei irányzatainak jelentős részét befogadja, természetesen a hit- védelem végső elvének fönntartásával. Ez engedte meg a tananyag laicizálódásának kiteljesedését, a világi elemek megsokszorozódását. A legjobb debreceni és országos normákhoz mérve a vásárhelyi fejlődést, az itteni eredmények azokhoz közel állnak, 153 Specimenek... 161
