Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII. század közepétől 1848-ig
római számokat, velük műveleteket végeztek. Végül megismerkedtek a Nagy Katékis- mussal (Heidelbergi Káté), kérdéseit magyarázták, s gyakorolták az írást.126 Eszerint bizony igen szegényes volt a tanulandók köre, alatta maradt az ekkoriban megkívánt debreceni színvonalnak. Valószínű, hogy ez is összefügg az egész helyi iskoláztatás már említett gondjaival, bizonyítja a szemléleti egység, ellenőrzés hiányát. Jelentős javulás következik be 1819—20 tájékán, a presbitérium állandó felügyeletet gyakorol. 1819-ben egyházkerületi utasításra szabályozzák az elemi fokú oktatást. A leányok nemzeti iskolája három osztályos, azok a fiúgyermekek, akik nem tanulnak tovább a deákiskolában, négy osztályt végeznek: ,,A Negyedik Nemzeti Oskola tsupán a Deák Oskolába nem menendő Fiúi Gyermekek számára állíttatván fel: az olyan gyermekeknek, kikkel szüleik, vagy Gondviselőik a Deák nyelvet is kívánják tanultatni, ebben a negyedik Nemzeti Oskolában járni nem szükség, mivel azokat a dolgokat, mellyek ebben taníttatnak, a Deák Oskolában annak idején még bővebben megtanulhatják.”127 A tantervi anyagban jelentősen csökken a vallásos elemek súlya, nő viszont az anyanyelvű képzés jelentősége és szaporodnak a gyakorlatitermészettudományos ismeretek. A megmaradt specimenek alapján osztályonként a következő kép rajzolódik ki: első osztályban tanulják az írás-olvasás alapjait, számtant Maróthi alapján, „A nevezetesebb Természeti dolgok esméretét”, vallásismeretet, könyörgéseket, énekeket. Másodikban: bibliai históriákat Hübner alapján, erkölcsi tudományt, állatok, természet históriáját, „...melyre a Tanítók az Orvos Doctor Szentgyörgyi József, Fábián József és Peteh Ferencz urak munkáiból el készülhetnek, és az azokban levő képeknek Tanítványaikkal is hasznát vétethetik.”, földrajzot, melyhez a „Debreceni Atlást” használják. Harmadikban: vallástant, Keresztyén Erköltsi Tudományt, számvetést Maróthiból, Magyar Grammatikát, Magyarország földrajzát a „Kiss Tükör szerént”, imádságokat, zsoltárokat, a különböző vallásoknak „közönséges esméretét”. Negyedikben: Keresztyéni Erköltsi Tudományt, a Vallás Históriáját, Magyarország történelmét a „Kiss tükör szerént”, számtant Maróthiból, földrajzot a „Debreceni At lás” szerént, levélírást, vallástörténetet, magyar törvényeket Kövi Sándor munkája alapján, rajzolást, „Eggyügyű Geometriát, Eggyügyű mechánicát, Phisicát Fábián József Úrnak illyen titulusú könyve szerént: Természeti Tudomány a Köznépnek.”128 A leányok ennél valamivel kevesebbet tanulnak:: „A Leány Gyermekek Oskoláiban: Mindezek, ki vévén a Hazánk Törvényeit, Geometriát, Mechánikát, hasonló módon tanítódjanak, és e végre a feljebb említett könyveket a Leány Oskolák Tanítói is meg szerezni köteleztetnek.”129 Specimenjeink kimutatásai szerint 1848-ig nem is változnak az oktatás szervezeti keretei, a tanulandók köre is változatlan marad az elemi iskolákban. Az oktatás színvonalának emelése szükségessé teszi tankönyvek, segédeszközök (térképek, könyvek) beszerzését mind a tanulók, mind a tanárok számára. Ezért határozza el a presbitérium 1821-ben, hogy „...mappák a meg kívántaié számban vevődjenek.”130 b) 1825 tájékától 1848-ig jelentősen emelkedik a gimnáziumi oktatás színvonala, a partikula valóban „Nagyoskolává” lesz, kiegyensúlyozott munka jellemzi az elemi 126 Specimen... 1792/98. 127 Diarium... Felsőbb rendeletek Könyve, BGG kt. 14. 128 Specimenek... Diarium... passim. Szentgyörgyi, Fábián és Pethe könyvei már jelentős súlyt fektetnek a szemléltetésre is, Pethe és Szentgyörgyi könyveit a debreceni rézmetsző deákok színes metszetei teszik szemléletesebbé és esztétikusabbá. Vö: Tóth Béla: A debreceni rézmetsző diákok, Bp. 1976. Mindhárom könyv a Debreceni Átlássál együtt ma is több példányban megvan a BGG kt.-ában. 120 Diarium, Felsőbb rendeletek könyve, 19. 130 Pb. jkv. 1821. 181. 155
