Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)
Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII. század közepétől 1848-ig
nemzeti iskolai osztályok működnek a deákiskolában, az Oldalkosárban, Tarjánban, Tabánban, a belső Új utcában, külső Új utcában, Újvárosban, leányokat tanítanak az Oldalkosárban, Tabánban, Tarjánban, a belső Új utcán, külső Új utcán. Az elemi oktatás külső föltételei jóval szerényebbek, mint 1822 után a gimnázium adottságai. A növekvő igények sürgetésére szaporítják az iskolai épületeket, bár ezek többsége — az anyagi nehézségek miatt — toldozás-foldozás. 1824-ben a 65 kisebb-nagyobb elemi iskolai épület között egy sincs téglából, cserép tetővel.123 A tanulók létszámának alakulásából mégis előrelépést figyelhetünk meg. A tanulólétszám alakulása 1795—1825 között: év létszám fiú leány 1795 820 332 488 1796 866 402 464 1798 962 — — 1800 1044 315 729 1815 847 415 432 1818 1017 556 461 1820 1165 601 564 1822 1148 585 564 1823 1269 731 538 1824 1401 750 651 1825 1539 887 652 A források a mindenkori összlétszámba beszámították a gimnázium tanulóit is, így az valamivel kevesebb valójában.124 A legnépesebbek általában a kezdő osztályok, fölfelé haladva csökken a létszám. 1822-ben az elemi iskolák első osztályaiban a fiúk összlétszáma 172, másodikban 184, harmadikban 118, negyedikre már 51-re olvad.125 (Az elemi iskolákban tehát összesen 525 fiú tanul, 60-an pedig a gimnázium tanulói, e két szám együtt teszi ki az 585-ös létszámot. A deákiskola viszonylag magas tanulólétszáma megerősíti korábbi megállapításunkat, miszerint ekkoriban konszolidálódik az ottani munka.) 1797-ből részletesen ismerjük a ,.Tarjányi Leány Oskolabéliek Specimen”-jét, amely tájékoztatást ad a tanítás szervezeti formáiról és a tanított anyagról is. Bár az 1795-ös debreceni tanterv az elemi oskoláknak csak két osztályt rendel, itt mégsem ezt látjuk. 1797 szeptemberében a specimen szerint négy Classisban folyt az oktatás. 1798 áprilisában pedig már ötről beszél a kimutatás. Ebből arra következtethetünk, hogy nemcsak két évfolyamon folyt a tanítás, hanem a tanító — saját elhatározásából — harmadik, vagy negyedik osztályt is létesített, esetleg valamelyikből szükséges volt párhuzamos osztály indítása. A tanulandók fölsorolása amellett szól, hogy több mint két osztályban folyt a tanítás. Az is kiderül, hogy a tanulás célja elsősorban a vallásgyakorlathoz szükséges ismeretek megszerzése volt, ehhez járult némi számtan. A „legkisebbek a betűk öszve foglalására taníttattak. Az Abétzét olvasni alkalmasint megtanulták.” Később „Az Olvasásban bizonyos órák alatt gyakoroltattak.”, majd kezdték tanulni a „Bibliabéli Históriákat”, zsoltárokat, s a Heidelbergi Kiskátét. A nagyobbak már „Az egész Ujj Testamentomnak olvasásában, és a Szent írásbéli hellyeknek keresésekben bizonyos órákon gyakoroltattak.”, megismerték az arab és 123 Szeremlei: ÄHRET, II. 228. 124 A táblázat adatai a Canonica Visitatio I. TRE Lt, és a Specimenek... alapján készültek. 125 Informatio primo Semestralis de Scholis... Helveticae Confessionis H. M. Vásárhellyien- sibus, Anno 1822. 154
