Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szeged, 1982)

Rákos István: Gazdasági és társadalmi viszonyok Szegeden a testamentumok tükrében (1720–1848)

hogy az csak az özvegy halála után léphet érvénybe. Addig „minden vagyonaim a mostani állapotba, és gazdálkodás módjába meg maradjanak.”29

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Szegeden az özvegyi jog betartása biztosította a hitvestárs megélhetését. Őt illette meg a közösen szerzett vagyon fele, erről tetszése szerint rendelkezhetett. A végrendelet nélkül elhaltak özvegyei pedig, ha törvényes örökös nem élt, az egész vagyont örökölték. Ha éltek leszármazók, akkor az özvegyet haszonélvezeti jog illette meg, tehát amíg férje házában lakott, illetve nevét viselte, addig biztosított volt megélhetése. Amennyiben alkalmasnak bizonyult, akkor haláláig ő vált a gazdaság irányítójává, s a vagyonfelosztás csak ezután léphetett érvénybe. Az özvegyi jog ilyen értelemben megvédte őt egyfelől az elhunyt férj rokonságával, másfelől pedig a gyermekekkel szemben. A méltatlanná vált özvegytől nemcsak a vagyonkezelés jogát vonták meg, hanem ki is zárták abból, mivel nem gyarapította, inkább tékozolta, rendetlen életű volt.

Különvagyonnak számított a feleség hozománya (allatura), a férj erről nem rendelkezhetett végrendeletében. Kószó Mihály 1774-ben így fogalmazott: „Amely két köbölrül való földet hozott ... Nagy György Ágnes Hitvessem maga résziben, tehát az Maradgyon Magának, ... disponyáljon (ti. arról) az hitvesem, mivel az ő allatu- rája”.30 Hegedűs István felesége allatúrájáról így írt: „rendelést nem tehetek, hanem azokat hagyom feleségem szabad rendelésére.”31

A férj csak abban az esetben rendelkezhetett felesége hozományáról, ha azt előzőleg magához váltotta. Makay Zsigmond 1755-ös végrendeletében szerepel: „Vagyon mégh Hat Tehén és egy Csikós kancza mellyet feleségem hozzám hozott, azt magamhoz váltottam feleségem Consensusával (egyetértésével) Hetven Forintokon; kívánom holtom után, hogy azon 70. fkát két fiaim és Magdolna Leányom Magam javaiból osztozásuk előtt kifizessék néki.”32

Az allatúrához tartozhatott ingatlan is, az ősiség szerint a lányokat egyenlő rész illette meg fiútestvéreikkel. A szerzeményi javakból azonban ritkán kaptak ingatlant, ha igen, leginkább szőlőföldet. Ábrahám József 1767-ben Judit és Ilona lányának — férjhez menetelükkor — hozományként 2—2 zsákos szántót és „egy darab Telekecskét” adott. Korom Rózsa, Kara Ferenc özvegye két leányunokájának 125— 125 út szőlőt rendelt. Börtsök Ferenc cívis 250 út szőlőt adott hozományként kiházasított leányának. Borbély József első feleségének, Sziráki Annának „hozadéka 10. zsákos kaszálló ... egy zsákos szántó ... 24 út homoki szöllő”. A módosabbak hozományához gyakran tartozott ház, malomrész, kereskedő családok esetében „korcsma” vagy bolt.33

Leggyakoribb volt azonban a pénz, ruházat, bútor összetételű allatúra. Otót Kovács Antal harmadik feleségének, Káposzta Katalinnak hozományi leltárát részletesen ismerjük. 262 Ft mellett allatúrájához tartozott többek között 2 db „kék pad”,

I „festett asztal virágokkal”, 2 festett szék, 1 festett „kék láda”, 1 tükör, 2 „otska nyoszolya”, 6 „üveges kép”, 4 vánkos, 1 derékalj, 1 „dunyha”, 1 paplan, 3 lepedő,

II ing, 5 „posztó rékli” ezüst gombokkal, 1 nagy „selyem kendő”, 5 „fejre való kendő”, 3 kötény, 1 „új ködmön”, fazekak, bogrács, „szakasztók”, „garabolyok”, korsók, palackok, serpenyők, tányérok, lábasok, 1 „konyha almáriom”, s néhány baromfi.34

29 Uo. 3. doboz 462/1831., 1200/1835.

30 Uo. 1. doboz 149/1774.; ld. még: 1. doboz 222/1758., 81/1771., 120/1778., 2. doboz 1841/1824., 3. doboz 3551/1827., 2059/1828., 167/1832.

31 Uo. 2. doboz 3774/1823.

32 Uo. 1. doboz 173/1755.

33 Uo. 1. doboz 6/1767., 120/1778., 2. doboz 525/1824., 1841/1824., 3. doboz 532/1835.

34 Uo. 3. doboz 2059/1828.

101