Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Szántó Imre: Szeged 1848 nyarán

E hivatalos jelentés készítői azzal zárták soraikat, hogy a kiadások fedezésére a tábor nagyságához és sokaságához képest 40 vagy 50 ezer forint állandó készen tartására lenne szükség.131

A szegedi tábor ellátására kinevezett polgári kormánybiztos, Török Gábor, június 27-én felszólította a város közönségét, hogy a mintegy 12 ezer főből álló tábor ellátására szükséges jó minőségű élelmiszerekről — marha-, sertés-, és juhhúsról, zsemlyéről, borról, pálinkáról, sörről, ecetről stb. —, és a katonaság számára szükséges olyan apróságokról, mint pl. a cérna, tű, gomb, csizmamáz, kréta, viasz, vászon, talp, pléhkanál, kés, villa, fésű, tükör stb., oly módon intézkedjék, hogy ezeket a cikkeket ne csak a városban és a főtáborban, hanem a táborozás minden részében is kellő minőségben és mennyiségben pénzért „jutányos áron” meg lehessen kapni. Ezért a kapitányi hivatal közhírré tétel útján felszólította a vállalkozókat — leginkább a házaló kereskedőket —, hogy a szükséges cikkeket a táborban árulják.132

A Szegeden és környékén állomásozó katonaságnak és honvédségnek kenyérrel, zabbal, szénával és szalmával való ellátását Lichtenberger Ábrahám, Schwarzenfeld és társa, Kohén A. és fia és Auer Samu szegedi kereskedők július 10-től kezdve három egymás után következő hónapokra szerződésileg magukra vállalták. Török Gábor tábori kormánybiztos felhívta a polgármestert, hogy a Szeged határában működő molnároknak hagyja meg, hogy az említett kereskedőknek a tábor számára őrlés végett a malmokba küldendő gabonájukat másokét megelőzve azonnal őröljék meg. Ugyanakkor az említett kereskedőket az e célból alkalmazott cselédjeikkel együtt mentse fel mindenféle nemzetőri szolgálat alól, s a tábor ellátására szállított gabonájukra nézve \ ámmentesítő irattal lássa el.133

A májusban tervezett „szegedi tábor” valójában nem Szegeden jött létre; a magyar táborok középpontja Verbász, illetve Nagybecskerek lett. Szeged 1848 nyarán inkább „hátország” volt, mint frontvonalban levő tábor. Eddig jártak felülről a gőzösök, itt rendezték be a kórházakat. 134

Betegellátás

A délvidéki csatározások folytán egyre nőtt a sebesültek, a betegek száma. Előrelátható volt, hogy a több ezerre rúgó rendes és önkéntes katonaság betegeinek elhelyezésére, ellátására az itteni vidéken levő katonai kórházak elégtelenek lesznek. Ezért Mészáros Lázár hadügyminiszter felszólította Szeged város közönségét, hogy az illető kormánybiztossal egyetértésben minden tőle telhető gondossággal és erélyes- séggel tegye meg a szükséges intézkedéseket a betegek befogadására és ellátására.135

Szeged közönsége — költséget és fáradságot nem ismerve — „hazafias elhatározással, saját ösztöne, s legjobb belátása szerint járt el.” így a július 10-én tartott közgyűlésen a felsővárosi zárdában 150 ággyal felszerelendő katonai kórház nyitását rendelték el. Az alsóvárosi zárdát is katonai kórházzá rendezték be. A július 24-i

131 CsmL Népgy. ir. 5/1848. sz. Szeged, 1848. jún. 25.

132 CsmL Biz. közgy. ir. 199/1848. Szegedi tábor ellátására kinevezett polgári kormánybiztos, Török Gábor Szeged sz. kir. város közönségének. Szeged, 1848. jún. 27.; Uo. Biz. közgy. jkv. 1848. júl. 10., 199. sz. (1706. ikt.)

133 CsmL ÉGI 9/1848. sz. Török Gábor szegedi tábori kormánybiztos a polgármesterhez. Szeged, 1848. jún. 30.; Szőcs Sebestyén: i. m. Bp. 1972. 119.

134 Július hónapban szóba került a fegyvergyáraknak Nagyváradról Szegedre való áttelepítése is. Lásd Reizner 1884. 188—189.

135 CsmL ÉGI 4/1848. A hadügyminiszter Szeged város közönségének. Bp., 1848. jún. 15.; Uo. Biz. közgy. jkv. 1848. jún. 19., 120. sz.

68