Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Szántó Imre: Szeged 1848 nyarán
Július és augusztus hónapokban az I. és II. székely gyalogezred, a II. román gyalogezred egy-egy zászlóalja és a székely huszárok egy osztálya (2 százada) indult ki a szegedi táborba. Szeged katonai jelentősége A Maros vonalától is védett Szegednek érthetően nagy katonai (stratégiai) jelentősége volt a Délvidéken. A „fölkelés vonalába eső” Szeged lett a hadszervezés főhelye, ahonnan a csapatokat a Tiszán hajóval gyorsan Óbecsére lehetett továbbítani.113 „Óbecse a bácsi oldalon a magyar had legfontosabb pontjá' á lön — írja Vukovics Sebő emlékirataiban —. Oda indítattak tehát a rendes és önkéntes seregek, a hadi és élelmi készletek.”114 Szemere Bertalan belügyminiszter június 14-i keltezéssel hivatalosan értesítette Csernovics Péter kormánybiztost, hogy a királyi biztosság körébe eső megyékre és királyi városokra nézve a törvényes rend érdekében Szeged körül tábort állítanak fel. A Szegeden és környékén összevonandó katonaság parancsnokává Stevan Jovic báró vezérőrnagyot nevezte ki, a Szegeden összevonandó önkéntes nemzetőrök parancsnokává pedig a Jovic parancsnoksága alatt működő Csuha Antal őrnagyot tették meg.115 A hadügyminiszter Csuha őrnagyot, a Nemzetőrségi Haditanács nemrég kinevezett osztályfőnökét Szegedre küldte a nemzetőrség — tulajdonképpen a „szegedi tábor” — szervezésére.116 Szemere Bertalan belügyminiszter június 11-én arról értesítette Csernovics Pétert és Vukovics Sebőt, hogy „sorkatonaság és rendezett őrsereg Szegednél fog össze vonatni.” Ennek az úgynevezett „szegedi tábor”-nak az ellátásáról gondoskodni szükséges, ezért Arad, Csanád és Csongrád megyékre és az ezekben a megyékben levő szabad királyi városokra nézve, „...a mennyiben a tábor Önök rendelkezései szerint e körben teszi mozgásait” — írja a belügyminiszter — „...polgári biztosul, azaz, a ki a tábor szükségeseiről, fizetéséről, szállításáról gondoskodik”, Török Gábor aradi polgármestert — korábban Arad megye liberális alispánját — nevezték ki.117 A belügyminiszter a polgári biztosság létrehozásáról az érdekelt törvényhatóságokat — így Szegedet is — azonnal értesítette, hiszen ezek megfelelő közreműködése nélkül a polgári biztosság mm tudott volna eleget tenni feladatának.118 A biztosság közvetlen irányítása kezdettől fogva Török Gábor kezében volt, aki június 15-én Szemerétől arra is felhatalmazást kapott, hogy „személyzetet a teendők gyors végrehajtására nézve magának alakítson.” A polgári biztos maga mellé vette Somogyi Lászlót, ki mint százados „több francia s orosz táborozásokban a katonaság ellátásában sok jártasságot szerzett.”119 Török Gábor mindjárt működése kezdetén székhelyét Aradról Szegedre helyezte át.120 Ezalatt a szerb lázadás veszélye mind fenyegetőbbé vált. A szerbek kegyetlen pusztításokat vittek véghez a délvidéki magyar községekben. A kortárs és szemtanú 113 Olchváry Ödön: i. m. Bp. 1901. 8. 114 Vukovics Sebő: i. m. Bp. 1894. 265. 115 Varsányi Péter: i. m. HK XXV. évf. (1978) 3. sz. 363—364. 116 CsmL Biz. közgy. jkv. 1848. jún. 19., 116—117. sz.; Urban Aladár: i. m. Bp. 1973. 145., 16. sz. jegyzet. 117 CsmL Biz. közgy. jkv. 1848. jún. 19., 113. sz.; Szőcs Sebestyén: i. m. Bp. 1972. 94. 118 CsmL Biz. közgy. ir. 48/1848. Szemere Bertalan Szeged város közönségének. Bp. 1848. jún. 11. 119 KH 1848. júl. 1. — 1. sz. — pag.: 3., 2. hasáb. 120 Szőcs Sebestyén: i. m. Bp. 1972. 117—119. 5 65
