Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Szántó Imre: Szeged 1848 nyarán
már azt az utasítást hozta Csuhának, hogy intézkedjék, nehogy a szerb felkelők a hír szerint elfogott gőzhajóval Szeged ellen induljanak. Csuha őrnagy Szeged város nemzetőrségét kérte segítségül, de a város inkább az egyre nagyobb gondot jelentő honvédeket ajánlotta.83 A tanács Osztróvszky József indítványára a nemzetőrség mozgósítását egyelőre elhalasztotta, s abban állapodtak meg, hogy a harci vágytól égő, s már jóideje Szegeden tartózkodó 3. honvéd zászlóaljat indítsák Óbecsére. Intézkedés történt, hogy a nemzetőrség adja át fegyvereit a honvédeknek, és azonnal lássák el őket a legfontosabb szükségletekkel. A többi felszerelést aztán majd hajón küldik utánuk.84 A 3. honvéd zászlóalj megjelent a városháza előtt, és nagy zaj közepette azt követelte, hogy a nemzetőrség helyett őket küldjék a szerbek ellen. A tanács Utassy Károly főhadnagyot, mint a zászlóalj azideig megérkezett egyetlen tisztjét kinevezte a zászlóalj ideiglenes parancsnokává, és utasította, hogy szervezze meg a zászlóalj századokra osztását, s a legénységből ideiglenes tiszteket és altiszteket nevezzen ki. Csak négy századnak jutott nemzetőri fegyver, a többi honvédet kaszával látták el.85 A 913 főnyi ruhátlan és fegyvertelen zászlóalj — a szegedi nemzetőröktől kölcsönzött puskákkal — június 21 -én a hölgyek virágzápora között tomboló örömmel indult gőzhajóval Óbecsére, hogy azt megszállva akadályozhassa a szerbek esetleges támadását. Kíséretében volt a szegedi sorezredi helyőrség 300 főnyi katonája és egy fél ágyúüteg is.86 A honvéd zászlóaljak közül tehát elsőként — mégpedig miniszter- elnöki utasítás nélkül — a szegedi indult táborba.87 Ezért Batthyány Lajos június 29-én ismételten kijelentette, hogy a nemzetőrség és honvédség minden ügyében magának tartja fenn az intézkedés jogát. Utasította a hadügyminisztert, hogy az Óbecsére szállított 3. honvéd zászlóaljat küldjék vissza Szegedre, hogy ott kellően szervezve és felszerelve, tisztjei által „katonai rend, fegyelem s oktatásira bevezettessék.” Mészáros Lázár július 3-án válaszolt a miniszterelnöki „eligazításra.” Azt javasolta, hogy a 3. zászlóaljat az időközben Szegedre érkezett 2. honvéd zászlóaljjal váltsák fel, mert Óbecsét, „azon igen nyomós tiszai pontot fegyveres erő nélkül hagyni nem lehet.”88 89 A június 10-i szegedi közgyűlésen felolvasták Torontál megye levelét, amelyből Uzdin, Padina, Antalfalva, Debeljács községek feldúlását és lakóinak keserves szenvedéseit ismerhették meg. A levél Szegedet segítségnyújtásra szólította fel.80 Szeged város közgyűlése Torontál megye bizottmányi ülésének kérésére a következő választ adta: „Miután városunk természeti helyzeténél fogva nemcsak a szomszéd bánsági részről fenyegetődző veszély tekintetétől, hanem az alvidéken mutatkozó lázadások miatt is határőrségül és fő táborhelyül lévén kijelölve, ennélfogva önmagának gondoskodását szem elől nem téveszthetné, de külömben is nemzetőrségünk a rendkívüli körülményekben súlyosan terheltetvén, a helybeli várban létező nagyobb 83 CsmLBiz. közgy. ir. 116/1848. A hadügyminiszter Szeged város közönségének. 1848. jún. 14.; Vukovics Sebő: i. m. Bp. 1894. 265.; Urban Aladár: i. m. Bp. 1973. 320. 84 Reizner 1884. 155. 85 Reizner 1884. 156—157. 86 Reizner János Csuha és Csermelyi érkezését összekeveri és a kiindulást jún. 14-re teszi. Vö. Urban Aladár: i. m. Bp. 1973. 347., 309. sz. jegyzet. 87 Az óbecsei táborban tapasztalható elkeserítő állapotokról számolt be Csuha Antal őrnagy júl. 4-i jelentése Szeged polgármesteréhez: CsmL ÉGI 1848—1849. 11/1848. Csuha őrnagy Vadász polgármesternek. Óbecsei tábor, 1848. júl. 4.; V. Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadság- harc levelestára. I. Közoktatásügyi Kiadó Vállalat, Bp. 1952. 359—363. Egressy Gábor júl. 30-án Óbecséről kelt levele feleségéhez. 88 Urbán Aladár: i. m. Bp. 1973. 320. 89 Közlöny. 1848. júl. 15. — 36. sz.— pag.: 155—156. 61
