Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Szántó Imre: Szeged 1848 nyarán

több ízben tett felterjesztése csekély eredménnyel járt, ezért júliusban Deiszler Görgy vállalkozótól ezer darab kaszát vásároltatott, amelyet később a mezei századok használatára engedtek át

.78

A földrajzi helyzete folytán katonailag jelentős Szeged 6511 főnyi nemzetőrségének még 1848 szeptemberében is csak 2500 fegyvere volt, míg a többi nemzetőr számára „kiszegzett” kaszát tartottak készenlétben. Szeged azt jelentette, hogy „a szabály szerinti ruházatban eddigelé még úgyszólván semmi sem történt.”79 A nemzetőrök fegyverzetének sokféleségén és minőségén nem szabad fennakadnunk. Ha ideiglenesen is, de meg kellett elégedni a legkülönbözőbb harceszközökkel, amennyiben a hatóságok és a kormány azt akarták, hogy „a nemzetőrség fegyveres testület és alkalmasint karhatalmi feladatokra alkalmazható legyen.”80

A fegyverek beszerzéséhez — a nemzetőrség sorsa és jövője szempontjából — hasonló fontosságú volt a tisztek és a kiképzők biztosítása. A szegedi nemzetőrség kiképzését a Ferenc Károly főherceg nevét viselő 54. gyalogezred, s a Don Miguel portugál trónköveteiéről elnevezett ezred itt állomásozó zászlóaljának tisztjei és altisztjei végezték. A 10—16 napot igénybe vevő kiképzés céljára fapuskákat készítettek, amelyekre azután szuronyokat vasaltak fel.

A délvidéki szerb lázadás hírei hamarosan eljutottak Szegedre is. A polgármester Zenta, Kikinda városok hatóságai, valamint a Vukovics Sebő kormánybiztos által kiküldött futárok útján már június 10-én értesült arról, hogy a szerbek az Újvidékhez közeleső ún. „római sáncok”-ból több ezres tömegben Óbecse felé, Torontál megyében pedig Nagybecskerek felől Kikindára vonulnak. A csajkások nyíltan a felkelőkhöz csatlakoztak, s mindenekelőtt Kikindát akarják elfoglalni, onnan pedig a magyar városok ellen intéznek támadásokat.81

E hírek vétele után Szeged város polgármestere még ugyanazon éjjel ülésre hívta egybe a tanács tagjait, ahova meghívta Eder Frigyes tábornok várparancsnokot is. A tanács a tábornokot felkérte, hogy a veszélyben forgó Kikinda segítségére a helyőrségből 150 főnyi gyalogságot, és a környéken beszállásolt lovasságból 400 főnyi csapatot küldjön. Torontál és Bács megyébe pedig kémek kiküldését rendelte el, hogy a szerbek szándékairól biztos tudomást szerezzenek.

Bérczy Antal és Nagy Pál képviselőket mint futárokat még azon éjjel útnak indították Pestre, hogy a tanács határozatairól a kormánynak jelentést tegyenek, és szorgalmazzák a 3. honvéd zászlóalj teljes felszerelését, továbbá a nemzetőrség felfegyverzését. S ha a szerbek valóban Szeged ellen nyomulnának, akkor biztosítsák a mielőbbi segítség küldését. Végül, hogy a várban levő nagyszámú olasz fogolynak máshova történő elhelyezését eszközöljék ki, mivel azok őrzése a nemzetőrség jelentős számát állandóan lekötve tartja.82

Mészáros Lázár hadügyminiszter a sajkás támadás hírére június 12-én Csuha Antal őrnagyot, a Nemzetőrségi Haditanács osztályfőnökét azonnal Szegedre küldte, hogy ott a nemzetőrség parancsnokságát vegye át, és tegye meg a védelmi előkészületeket. Néhány nap múlva követte Csermelyi Lajos hadügyminiszteri segédtiszt, aki

78 CsmL Biz. közgy. ir. 235 1848.; Reizner 1899. II. 83—84.; Urban Aladár: i. m. Bp. 1973. 101. Szeged 4267 főnyi nemzetőrsége július elején csak 1500 fegyverrel rendelkezett.

79 Urban Aladár: i. m. Bp. 1973. 102., 112—113. A 6511 főnyi szegedi nemzetőrségből 5933 gyalogos mellett 590 (646) főnyi volt a lovasok száma.

80 Varsányi Péter István: A hódmezővásárhelyi nemzetőrség 1848-ban. Különlenyomat a Vásárhelyi Tanulmányok IX. kötetéből. Hódmezővásárhely, 1979. 188.

81 CsmL Biz. közgy. jkv. 1848. jún. 13., 41. sz.: Vukovics Sebő: i. m. Bp. 1894. 186.

82 CsmL Biz. közgy. ir. 75/1848.; Uo. Biz. közgy. jkv. 1848. jún. 13., 77. sz.; Reizner 1884. 156.; Uő: i. m. 1899. II. 92—93.

60