Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Földváriné Kocsis Luca: Az 1929–1933-as világgazdasági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében

foglalkoztatott 20-nál több segéderőt. A segéd nélküli vállalatok száma 761 volt, az összes kereskedelmi vállalatok 61,8%-a.67

Az 1929-től jelentkező nehézségek a fogyasztóképes kereslet csökkenésére, és a megcsappant forgalmú kereskedelem fenntartásához nélkülözhetetlen hitelforrások elapadására vezethetők vissza. A kereskedelmet korábban is akadályozó kedvezőtlen viszonyok hatása a válság éveiben megsokszorozódott. A tiszai rakodópart felszerelésének elavultsága, a forgalmasabb utak elhanyagolt állapota, a piac elhelyezésének ideiglenessége, a bajai műút és az algyői híd építésével kapcsolatos huza-vona a válság éveiben állandósuló panaszok tárgyát képezte a kereskedelmi és iparkamara, továbbá a városi iparhatóság ülésein. Sikertelenül indítottak mozgalmat a szegedi iparosok és kereskedők a szénszállítási tarifák leszállítása, továbbá a posta - és telefondíjak mérséklése ügyében is.68 A vidéki vásárlóközönség „Szegedre csalogatását” szolgálták volna az 1929-től évenként megrendezett egyhetes ipari városok. A forgalom ingadozását tükrözik az alsótanyai kisvasút teheráruszállítmányára vonatkozó adataink:69

Év 1927 1928 1929 1930 1931

T eherszállítmány

(tonna) 19 853 46 642 26 165 20 850 30 601

1930—31-ben lekerült napirendről a kisvasút Öttömösig történő meghosszabbításának terve, továbbá a Szeged—Félegyháza—Szentes—Vásárhely—Szeged közötti körhálózat létrehozásának ügye.70 Többször híre kelt a ráfizetéses alsó- és felső- tanyai autóbuszjáratok megszüntetését célzó terveknek 1931-ben, végül 1932 márciusától került sor az alsótanyai járat megszüntetésére.71

A kereskedelmi üzletmenet bizonytalanságát a kamarai jelentések minden ágazatban regisztrálják 1929—33 között. A gabona- és terménykereskedelmet az árak nagyarányú hullámzása, nagymennyiségű termény gyors piacra dobása miatt raktározási nehézségek, külföldi piacok elvesztése folytán megnövekedett szállítási költségek, a bolettával és az exportszindikátussal kapcsolatos visszaélések miatt kiéleződött konkurrenciaharcok nehezítették meg. Némi javulásról az 1934-es gazdasági évtől adnak hírt a korabeli források.72 Az egyes gazdasági ágazatok válság alatti helyzetét vizsgálva felsoroltuk a kapcsolódó kereskedelem nehézségeit jelző tényezőket is. A mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem válságának összefonódását a szegedi Brukner Testvérek vaskereskedelmi cég jelentéséből vett idézettel érzékeltetjük: „... a termények ára hihetetlenül alacsonyra szállt... A termények árából vásárolja a gazda a vasárukat... sajnos a gazda nagyon keveset tudott az elmúlt évben beszerezni a vaskereskedésben, — amit vett, abból sem volt köszönet, mert annyira alkudozik és kétszer elmegy, míg harmadszorra egy cikket megvesz...”73

A szegedi kereskedelem hanyatlását tükrözi a kereskedelmi iskolák létszámcsökkenése 1929—1934 között. Az iparos és kereskedőtanoncok számának megfogyatko68 SZUN, 1930. nov. 18., 1932. ápr. 19. sz.

69 KJ 1931. 70. old.

70 SZUN, 1930. jan. 24. Nem hosszabbítják meg a kisvasutat Öttömösig — 1930. aug. 30. Nem létesítenek körforgalmi vasúti hálózatot.

71 SZUN, 1932. jan. 22. Az autóbuszüzem igazgatósága március 1-től mesgzünteti a Szeged- alsótanyai autóbuszjáratokat.

72 KJ 1929. 67—70. old., 1930. 50—51. old., 1931. 46. old., 1933—34. 33. old.

73 A továbbiakban az agrárkereskedelem 20—25 %-os forgalomcsökkenését regisztrálja a kamarai jelentés. KJ 1929. 91. old.

206