Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Földváriné Kocsis Luca: Az 1929–1933-as világgazdasági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében

építőanyag- és munkaerőigénye azonban 1929-től csökkent. A szegedi téglagyárak 1930-ban 40—60%-os forgalom apadásról számoltak be a téglaárak 25—30%-os esése mellett.52 A városi téglagyár eladása, illetőleg az eladásával kapcsolatos közgyűlési viták, már 1929 első felében előrevetítették a középítkezések befejezésével előálló építőipari krízis árnyékát.53

1929—1930-ban még tervezgették a „torony alatt” új építkezések folyamatba helyezését. „Feliratozott” a város a korábban tervbe vett állami építkezések — postapalota, bajai műút, algyői híd — megindításáért.54 1930-ban egyetlen városi építkezés (Belvárosi leányiskola) indult, amelyhez igen kedvezőtlen kölcsönfeltételek vállalásával és némi állami támogatással fogtak hozzá.55 * Ingyen telek juttatásával próbálták elősegíteni az OTI-székház, továbbá a püspöki Iparos-Tanoncotthon elkészülését. Az OTI-székház építkezés halasztást szenvedett, a Tanoncotthon 1931- ben felépült.58 Ez évben a Tanítók Háza és „a városkapu” építésének megkezdése volt még kilátásban Klebelsberg Kunó elképzelései és, az 1930 októberében szegedi választóinak tett ígérete alapján. A kormányból kiszoruló gróf ezen terveire azonban már nem talált pénzügyi fedezetet, így ezek az építkezések is elhalasztódtak.57

Az 1931-ig több mint 22 millió pengőt felemésztő egyetemi építkezések befejezése után a város ínségmunkák indításával próbált az építőipari munkanélküliségen enyhíteni, de a szükséges összegek előteremtése nehézségekbe ütközött.58 1932-ben ínségmunkák keretében került sor a Mars tér feltöltésére, a Kisbúvártó betemetésére, aszfaltjavítási, iskolafelújítási és egyéb renoválási munkálatokra.

Míg a középítkezések hullámának válság alatti teljes elapadása az építőmunkások százainak jelentett kenyérkereset nélkül maradást, az építőipari kis- és közép- vállalkozók számára elsősorban a magánépítkezések 1929-től tapasztalható szünetelése jelentett veszélyt.59 A város külső körzetében folyó lakóházépítkezések száma 1929 második felében erősen lecsökkent, elsősorban a hitelhezjutás nehézségei miatt. A Szeged környéki házak és tanyaépületek építésének visszaszorulására 1929-ben az e házak burkolására szolgáló szalagcserép előző évhez viszonyított 40%-os forgalom- eséséből következtetünk.60 A városi mérnöki hivatalhoz hetenként beérkező építésre vagy épületbővítésre vonatkozó kérvények száma 50—70%-os csökkenést tükröz 1930-ban.61

52 KJ 1930. 43. old.

53 SZUN, 1929. jan. 29., febr. 17., ápr. 23. sz., továbbá DM, 1929. júl. 6. sz. A belügyminiszter jóváhagyta a városi téglagyár eladását.

61 CsmL Szeged főisp. ir. 1929 — 344. sz., Szeged Th. biz. ir. Közgyűlési jkv. 1929— 311. sz.

55 A város 100 000 pengős függőkölcsön felvételét vállalta, és Kelbelsberg Kunó révén 80 000 pengős állami támogatást kapott. SZUN, 1930. márc. 22.

66 SZUN, 1930. aug. 29. Hivatalosan bejelentette a Társadalombiztosító, hogy nem építi fel a szegedi székházat. — 1930. aug. 14. Megkezdődött az Iparostanoncotthon építése. — A megyéspüspök újévi körlevele rávilágít a Tanoncotthon elkészülésének politikai indokaira: „... az új intézet egyúttal központja lesz a keresztény szellemű ifjúmunkás mozgalmaknak, aminek fontosságát ebben az időben, melyben a felforgatás szelleme épp az iparos ifjúság megrontása révén kívánja a társadalmat sarkaiból kiemelni, nem lehet eléggé hangsúlyozni...” SZUN, 1932. jan. 14.

57 SZUN, 1930. okt. 11., 1931. aug. 22. „Bizonytalan ideig halasztást szenved a városkapu és a tanítói internátus felépítése. Az építőmunkások munkanélkülisége ismét hatalmas arányban megnövekedett.”

68 SZUN, 1931. jún. 7. Kelbelsberg Kunó gróf kultúrminiszter hároméves munkaprogramot adott az egyetemi építőbizottság szombati ülésén. — 1932. márc. 11. A város feliratban kéri a népjóléti minisztertől a Kisbúvártó feltöltéséhez megígért 34 000 pengő kiutalását.

59 1930. december 10-én 90 építőmester nevében 6 tagú küldöttség járt a polgármesternél azzal a kéréssel, hogy juttassa a város őket keresethez, mivel a 90 építőmester „valósággal nyomorog és napról-napra küzd a legszűkösebb megélhetésért.” SZUN, 1930. dec. 11.

60 KJ 1929. 61. old.

61 SZUN, 1930. máj. 9. Nincs építkezés Szegeden.

204