Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Földváriné Kocsis Luca: Az 1929–1933-as világgazdasági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében

A szegedi földhaszonbérlők panaszainak országos fontosságúvá válását tükrözi a BM-hez küldött polgármesteri levél, amely 1931. dec. 23-án, a főispán többszöri sürgetésére, tulajdonképpen a csengelei földbérlők 1928 végén elindított panasza ügyében folytatott vizsgálatok nyomán készült el. A polgármesteri összegzés a város bérleti politikájának válságát a következő okokban jelölte meg:15

1. A gazdasági válság következtében előállt helyzet, a gabona áresése, értékesítési nehézségek, pénztelenség.

2. Szeged város földje a folyton szaporodó bérlőknek már kevés. Eddig még úgy ahogy levezette a földéhséget. A szomszédos Pallavicini-hitbizomány nem szívja fel a munkaerőfelesleget. „Ha ez a zsilip (értsd: a Szeged melletti 50 000 holdas nagybirtok) megnyittatnék, nem fordulna elő, hogy a város 10 holdas bérletén 5 család is nyomorog.”

3. A város elérkezett a bérleszállítások határához, a békebeli 2 millió aranypengő bérjövedelme 950 000-re csökkent.

A vezető kisgazdapárti politikus, Eckhaidt Tibor 1932. június 23-án parlamenti interpellációban — politikai demagógiájának egyik adalékaként -— tette szóvá a szegedi földbérlők ügyét, a túl magas haszonbérek, a nemfizetők kilakoltatása, a hátralékosok aratás előtti perlése miatt. A polgármester telefonüzenetben a földbér- leszállításokra, a hátralékokra adott fizetési haladékra és az árverések felfüggesztésére hivatkozva próbálta az interpelláció élét csorbítani.16

A haszonbérleszállításokról készült kimutatás adatai17 a város földbérleti gazdálkodásának már a húszas években is csökkenő, a válság éveiben pedig különös élességgel megnyilvánuló alacsony termelékenységi szintjéről tanúskodnak. A haszonbérhátralékokkal terhelt kisbérlők nagy része (a csengeleiek 70%-a) még ezen leszállított haszonbéreket is képtelen volt a gazdasági válság éveiben megfizetni. Emiatt a th. bizottság 1931-ben a haszonbérhátralékokra, mintegy 900 000 pengő összegre, 40 félévi részletfizetési lehetőséget biztosított. „Ez az intézkedés a szociális béke megóvása érdekében elengedhetetlenül szükséges volt...”18 1933-ban a kisbérlők nem szűnő pénztelensége miatt a th. bizottság bevezette az 1932 első félévi és a korábbi tartozások fele részének tanyai útkezelési munkálatokkal történő ledől- gozási rendszerét. Némileg enyhített a bérlők létbizonytalanságán 1932 után az árverések háttérbe szorulása, és gazdasági szakértő véleményétől függően a lejárt bérleteknek a régi bérlők kezén hagyása.19 Ezek az intézkedések azonban nem oldották meg a szegedi földbérleti rendszernek a magyar mezőgazdaság birtokstruktúrájában gyökerező krónikus válságát.

A termelési struktúra elemzése azt tükrözi, hogy a döntően szántóföldi műveléssel hasznosított földterületen egyoldalúan szemtermelésre rendezkedtek be.20 A 20-as években a burgonyatermesztés, az egykor híres dohánytermesztés, továbbá a nagy szegedi kendergyárak ellátását biztosító len- és kendertermesztés erősen háttérbe szorult. E kedvezőtlen változás mellett a paprikatermesztés bővülését figyel15 CsmL Szeged főisp. ir. 1931 — 453. sz.

18 SZUN, 1932. jún. 23. Eckhardt Tibor ma mondja el interpellációját a szegedi földbérlők ügyében. A miniszteri válasz adatait Somogyi Szilveszter polgármester telefonon mondta be a belügyi államtitkárnak.

17 Lásd a VI. sz. táblázatot.

18 CsmL Szeged polgm. ir. 1933 — 5698. sz.

19 Csíkvári i. m. 17. old.; SZUN, 1931. jún. 4. Készül a városi földekre a bérleti szerződés tervezete. A májusi közgyűlés egy 8 tagú gazdasági bizottságot alakított.

183