Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Földváriné Kocsis Luca: Az 1929–1933-as világgazdasági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében
hetjük meg, 1928-ban 4000, 1929-ben közel 8000 holdon.20 21 Az egyre kisebb területre szoruló szőlőtermesztés22 csak a szőlőterületek 25%-án felelt meg az intenzívebb, karós művelés követelményeinek. A gyümölcstermelés, bár a gyümölcsfaállomány szám szerint nagyobb volt, minőségileg nem tudta felvenni igazán a versenyt a másik nagy alföldi konkurenssel, Kecskeméttel.23 A sokféle fajtájú, leginkább férges és hosszú ideig el nem tartható gyümölcsök értékesítési lehetőségei igen korlátozottak voltak belföldön is.24 Még az újszegedi magán faiskolák facsemetéi sem állták az 1930-tól megnehezülő export próbáját. Mivel pajzstetűvel voltak fertőzve, a földművelésügyi miniszter eltiltotta külföldi árusításukat.25 * Klebelsberg kultuszminiszter 1929-es újévi köszöntőjében a szegedi gyümölcstermesztés fejlesztésére, Kecskemét utolérésére buzdított, és a felsőtanyai gazdasági népiskola felállítását gyümölcstermelési szakkal tervezte.20 Nagy vitákat váltott ki a gyümölcstermelés érdekében tervbe vett törzsgyümölcsös és gyümölcsfa-telep felállításának kérdése a törvényhatósági bizottságban. Az 1500 holdra kiterjedő egységes gyümölcsfa-kertészet terve végül két, Alsó- és Felsőtanyán létesítendő 10—10 holdas gyümölcsfa-telep tervére redukálódott, és további halasztást szenvedett.27 A növényvédelmi eljárások hiányos volta, a védőszerek drágasága rontotta a Szeged környéki gyümölcs exportképességét. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg a korabeli újságíró, hogy „Szeged nem tudja kihasználni azt az előnyt, hogy itt a gyümölcs 8—10 nappal előbb érik mint Kecskeméten...”28 A gyümölcsértékesítést megnehezítette a szegedi piac Mars térre történő áthelyezésének és a piactér kikövezésének éveken át húzódó megoldatlansága, továbbá a tanyai úthálózat, különösen a felsőtanyai utak kiépítetlen volta. A szatymazi gazdák nem tudták terményeiket a rossz utak miatt Szegedre szállítani.29 Az utak elhanyagolt állapota általánosságban hátráltatta a belterjesebb mező- gazdaság kialakulását. „Jó utak nélkül, mikor a városnak 40—50 km-es külsőségei vannak, lehet-e fejlettebb gazdasági kultúra? Mit termeljen hát az átokházi, királyhalmi, csorvai gazda, amit épen és rendes időben a szegedi piacra vihet? Mikor fogják belátni az illetékesek, hogy az utakra fordított befektetés néhány év múlva több jövedelmet hozna a városnak, mint a bérpaloták?”30 20 Lásd a VII. sz. táblázatot. 21 KJ 1930. 18. old. — A szegedi paprikatermelés Kalocsához viszonyított jelentőségét jól mutatja a következő adat: az ország őrleményprodukciója: 215 vagon (1928/29-es idényben) Szeged őrlemény produkciója: 159 vagon Kalocsa őrleményprodukciója: 56 vagon 22 Lásd a VIII/a. sz. táblázatot. 23 Lásd a VIII/b. sz. táblázatot. 24 SZUN, 1929. jan. 13. Miért árulnak karácsonykor a szegedi piacon amerikai almát? — „Tarthatatlan állapot, hogy Szeged környékén pl. 32 fajta almát, 25 fajta körtét, 11 fajta őszi barackot, 3 fajta szilvát stb. termelnek...” KJ 1930. 15. old. 25 SZUN, 1932. márc. 1. Aigner Károly dr. főispán feliratban kéri a földművelésügyi minisztert, hogy tegye lehetővé újból a szegedi gyümölcsfacsemeték exportját. 28 SZUN, 1929. január 5. Klebelsberg kultuszminiszter Szeged fejlődéséről és jövőjéről. 27 SZUN, 1929. máj. 26. Hogyan kapcsolódhatik bele a szegedi gyümölcs a világkereskedelembe? Miért van óriási jelentősége az 1500 holdon való egységes gyümölcstermelésnek — 1929. jún. 4. Gyümölcsfatelepet nem lehet máról-holnapra létesíteni — 1931. dec. 25. A jövő év nem hoz fejlődést Szeged számára — 4 holdon gyümölcsfacsemete kertészet létesült — 1932. aug. 3. A megvalósulás stádiumába jutott a város nagyszabású gyümölcsfatelepítési akciója. 28 SZUN, 1931. aug. 9. Szegeden kevés az exportképes gyümölcs. 29 SZUN, 1929. júl. 30. A polgármester a Mars téri tanyai kocsitábort visszahelyezte a Rudolf térre — 1932. szept. 13. A polgármester a Mars térre helyezte a kocsipiacot — 1929. szept. 10. Szép sikerrel zárult a szatymazi gyümölcs-, bor- és terménykiállítás. 30 SZUN, 1931. jan. 3. Új esztendei gondolatok Alsótanyán. 184