Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Földváriné Kocsis Luca: Az 1929–1933-as világgazdasági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében

folyton szaporodnak, a mi földünk pedig nem lesz több, a fenyegető' bajt, a föld - ínséget meg kell előzni ezen a legsűrűbben lakott területen...”8

A törvényhatósági bizottság (jóllehet 1924—1929 között háromszor került sor bérrevízióra és a haszonbérek leszállítására) üléseinek napirendjén 1929-ben megszaporodtak a haszonbérleti szerződések ismételt felülvizsgálását sürgető kérvények tárgyalásai, a bizottság tagjai is kezdeményeztek a földbérleti rendszer megváltoztatására irányuló intézkedéseket.9

Csengele, Átokháza és Csórva kb. 25 000 holdas homokföldjén gazdálkodó kis- bérlők egy része (1200 fő) 1930 nyarán a Szegedi Földbérlők Szövetkezetébe tömörülve, a szövetkezet közvetítésével próbált a várossal kapcsolatba lépni. A peres eljárások, árverések és kilakoltatások felfüggesztését kérvényezték, a haszonbérhátralékok elengedését, a szövetkezet által egyetemlegesen új haszonbérleti viszony kialakítását javasolták.10 A szövetkezet működése azonban kiváltotta a hatóságok gyanakvását, és gyűléseiket tiltó rendelkezésekkel akadályozták.11 A 10 pengős üzletrészek megfizetését a csatlakozott bérlők több mint fele nem tudta vállalni, ugyanakkor a szövetkezet vezetői a bérlők keserveit politikai karrierjük biztosítására használták fel. A város következetesen elzárkózott a szövetkezet közbenjárásának elfogadásától, és gazdasági szakértők kirendelésével, a th. bizottság tagjainak tanyai kirándulásaival és újabb haszonbérleszállításokkal kísérletezett a bérleti rendszer válságának megoldásán.12

Miután 1930 őszén a „Magyarság” szerkesztőjének a felsőtanyai határban tett „tanulmányút”-ja és annak tapasztalatai nyomán született cikkek révén a szegedi földbérlő-válság az országos érdeklődés tárgya lett, a földművelésügyi minisztérium és a Faluszövetség a város hatóságának segítségével igyekezett hivatalos megoldást találni. A polgármesternek igen kedvezőtlen időpontban — 1930/1931 telének küszöbén, nélkülözések fenyegető előszelében — kellett a város politikáját az ország közvéleménye előtt védelmébe venni: „Lehetetlen állítás..., hogy a szegedi egyetemhez a maltert ezek az elégedetlen haszonbérlők kisajtolt nedve adta volna...”13 A sajtó- polémia folytatódott, a szegedi tanyákról mint „az elégedetlenség és a forradalmi mozgolódások fészkéről” tettek említést a fővárosi lapok. A helyi sajtó a várospolitikát védelmezve próbálta szépíteni a helyzetet: „Összegezve: a szegedi tanyán történteket és a bérlőközösség mozgolódásait, nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy a szegedi tanyavilágban nincs több baj, gazdasági szempontból természetesen, mint az ország akármely vidékén... Le kell szögeznünk, hogy noha a helyzet rendkívül komoly, szociális és nemzetvédelmi szempontból nagy gondot jelent a bérlőkérdés megoldása a város számára, mégsem olyan súlyos, mint ahogy egyes újságok felületes cikkeiben az ország közönségével elhitetni szeretnék...”14

8 CsmL Szeged polg. ir. Ein. Biz. 1929 — 7. sz.

9 CsmL Szeged Th. Biz. ir. Közgy. jkv. 1929 — 71. sz., SZUN, 1929. szept. 26. Vita a th. bizottságban a tanyai bérlők sorsáról.

10 SZUN, 1930. júl. 27. A 25 000 hold homokon gazdálkodó szegedi bérlők szövetkezetileg akarják rendezni a bérfizetésüket. — 1930. aug. 13. Még árveréssel sem lehet behajtani a városi földek haszonbérhátralékait. A Földbérlő Szövetkezet egyezséget ajánlott a városnak.

11 SZUN, 1930. október 16. Borbola rendőrtanácsos feloszlatta a földbérlő szövetkezet engedély nélkül összehívott közgyűlését — 600 főnyi bérlőtömeg vett részt a Bruckner-kertben hirdetett gyűlésen.

12 SZUN, 1930. nov. 30. A városi közgyűlésben egyetlen pártolója sem akadt a Földbérlő Szövetkezet mozgalmának. Elutasították a Szövetkezet nagybérleti ajánlatát. — 1930. nov. 18. A th. biz. 44 tagja vett részt a vasárnapi csengelei bérlőgyűlésen.

13 SZUN, 1930. nov. 6. Somogyi polgármester kimerítő cikkben válaszolt azokra a támadásokra, amelyek a földbérleti mizériák miatt kellemetlen beállításban mutatják a várost. — 1930. nov. 9. Nem késik sokáig a szegedi bérlőbajok hivatalos orvoslása.

14 SZUN, 1930. dec. 7. Szeged város bérlői.

182