Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Földváriné Kocsis Luca: Az 1929–1933-as világgazdasági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében
FÖLD VÁRINÉ KOCSIS LUCA AZ 1929—1933-AS VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG KIBONTAKOZÁSA SZEGED GAZDASÁGI ÉLETÉBEN 1. Az 1929—1933-as világgazdasági válság magyarországi hatása Az 1929—1933-as gazdasági válság a kapitalizmus általános válságának talaján lezajlott első világgazdasági válság volt, amely minden korábbi periodikus válságnál mélyebbnek, pusztítóbbnak bizonyult, és új gazdasági, társadalmi és politikai folyamatokat bontakoztatott ki világszerte.1 A kapitalizmus történetében a két világháború közötti időszakot a növekedés megtorpanása, lelassulása jellemezte. Magyarország — amely a kapitalista fejlődés közép-európai, porosz útját járta, ahol a polgári forradalom a feudális maradványokat nem tudta maradéktalanul felszámolni — e két évtizedben Európa leglassabban fejlődő országai közé tartozott, és gazdasági elmaradottsága a közepesen fejlett agrár-ipari országok sorában fokozódott. Két mutató, a nemzeti jövedelemnek a háború előtti időszakhoz viszonyított alakulása és az egy főre jutó nemzeti jövedelem mértéke európai összehasonlításban, jól bizonyítja e megállapítás helyességét. A nemzeti jövedelem emelkedési szintje 1929- ben, a húszas évek második felét jellemző mérsékelt konjunktúra csúcspontján csupán 10%-kal volt magasabb, mint a háború előtti utolsó békeévben, 1913-ban. A válság okozta visszaesés nyomán 1933-ban a nemzeti jövedelem névleges értéke az 1929. évi 55% -ára zuhant. A harmincas években a lassú előrehaladás, a válságból való kilábalás eredményeként a nemzeti jövedelem reálértéke 1938-ban is csak 6,7%-kal volt a válság előtti szint felett. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem Magyarországon 1937— 1938-ban 120 dollárt tett ki, ez jóval alatta maradt a 24 európai ország átlagos 200 dolláros nemzeti jövedelmi szintjének, és alig 1/3—1/4-ét jelentette a legfejlettebb európai országokénak. E lassú növekedési ütem és konzerválódó közepes fejlettségi szint ellenére pozitív változás ment végbe a gazdaság szerkezetében, ugyanis a nemzeti jövedelem termelésében e két évtized alatt a mezőgazdaság részesedése 42%-ról 37%-ra csökkent, az iparé pedig 30%-ról 36%-ra emelkedett.2 A trianoni béke által meghatározott új országhatárok között Magyarország gazdasági talpraállása és az 1926—1929 között tapasztalható mérsékelt fellendülése az önálló nemzetgazdaság kiépítésére való törekvés és a környező országok részéről is jelentkező protekcionista, védővámos gazdaságpolitika jegyében történt. A magyar gazdaságban a meghatározó jelentőségű ágazat a mezőgazdaság volt. A mező- gazdaság termékeinek nagyrésze exportra került. Az európai piacokon azonban vállalni kellett a tengerentúli országok sokkal fejlettebb technikával, olcsóbban előállított mezőgazdasági termékeivel a versenyt, amely élesen világított rá a magyar mezőgazdaság elmaradottságára. A 20-as évek második felében kedvezően alakuló 1 Varga Jenő: A jelenkori kapitalizmus és a gazdasági válságok. (Válogatott művek) Kossuth, 1964. 106—110. old., 165—166. old. 2 BR 182—186. old. 171
