Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Barta László: Az 1828. évi országos összeírás Csongrád vármegyében

Ebből még le kellett vonni a termelési költségeket. Szentesen ősszel és tavasszal egy-egy szántás volt, vagyis évi átlagban egy: ez 36 kr. A vetés, boronálás 12 kr, a trágyázás 11 5/17 kr, egy pm szántó megmunkálási költsége 59 5/17 kr. Tehát

1 pm szántó tiszta jövedelme 37 19/51 kr. Ha ezt megszorozzuk az egész szántó- területtel — 17 637 4/8 pm —, 10 985 Ft 58 ~ kr jön ki. Ebből még levonták az évi tizedváltságot, és megkapták a teljes vetésterület tiszta hasznát: 10 625 Ft 58 17/51 kr-t.

Az úrbéres telek réti állományát — mint már említettük — az 1772. évi urbárium 22 holdban állapította meg. Egy hold réti föld is 1100 négyszögölből állott. Az összeírok azonban nem holdban, hanem kaszásban (falcastrum) számoltak. A kaszás vagy embervágó területi mértékegység: amennyit egy ember egy nap alatt lekaszál. Ez a terület változó nagyságú, Csongrádon pl. 1200 négyszögöl, Szentesen 1100, tehát azonos a holddal, Szentesen az adófizetők használatában 11 412 4/8 kaszás rét volt, azaz 17 118 6/1 pm. Csongrád megyében ugyanis egy kaszás másfél pm-nek számított, tehát egy pm a szentesi réten nem 550, hanem 825 négyszögöl volt. Valószínűleg a Csongrád megyei rossz minőségű rétek miatt használták ezt az átszámítási kulcsot. A 7. rovat 1. oszlopába pm-ben írták be a szentesi úrbéres állományt.

A szentesi rétek — a szántókhoz hasonlóan — 1—2—3. osztályúak voltak, s az összeírok a bérleti díjat (census) pm-nként átlagosan 16 2/4 kr-ban állapították meg. (Itt jól számoltak.) Ezzel megszorozták a rétek pm-ben megadott mennyiségét, ez adta a teljes censust: 22 282 Ft 54 3/8 kr-t. Ez került a 2. oszlopba.

A rétek termésértékének kiszámításakor abból indultak ki, hogy mennyit hozna a rét, ha szántóként hasznosítanák. Mivel a megtermelt szemmennyiséget úrbéres szolgáltatás nem csonkította, a szorzószám nem 2 7/27, mint a szántóknál, hanem

2 2/3 a vetés levonása után. Ezt megszorozták a gabona átlagos árával, 42 kr-ral, és így jött ki 1 Ft 54 1/10 kr mint a pm rét tiszta hozamának pénzértéke.

Ez azonban még nem a tiszta haszon. Le kellett vonni belőle a ráfordított munka értékét (kaszálás, gyűjtés, boglyába rakás, behordás), ez 54 kr-t tett ki kaszásonként vagyis pm-enként 36 kr-t. Ennek levonása után megmaradt 1 pm rét tiszta haszna: 1 Ft 18 1/10 kr. Mivel az adózók 17 118 6/8 pm rétet használtak, a teljes tiszta haszon 22 282 Ft 54 3/8 kr volt.

Szőlő 149 pm volt a szentesi határban. Minthogy az összeírok a szőlők minőségét a szántókéval vetették össze, 1 pm szőlő bérét (census) az 1. osztályú szántóéval tartották egyformának, és 24 kr-ban állapították meg, és a két szám szorzata — mint az összes szőlő censusa — 59 Ft 36 kr lett. Ezeket a számokat a 8. rovat 1. és 2. oszlopába írták. Egy pm szőlő 6 kapásból (fossor) állt, tehát Szentesen 894 kapás szőlő volt (3. oszlop).

Egy kapás szőlő — ha levonjuk a természetben beszolgáltatott kilencedet és tizedet •— 1 vödör (urna) bort adott, összesen tehát 894 urna volt a teljes tiszta termés; ezek a számok a 4. oszlopba kerültek. (1 urna — 1 pm = 62,5 1). 18 Egy urna bor ára 1 Ft 52 kr, az egész termésé tehát 1668 Ft 48 kr (5. oszlop).

Ez természetesen még nem a tiszta haszon, ebből még levonták a termelési költségeket: a négyszeri kapálásért 1 Ft 7 1/5 kr-t, a metszésért 14 2/5 kr-t, a kötözésért 8 kr-t, összesen 1 Ft 29 3/5 kr-t. Tehát maradt 1 kapás szőlő tiszta haszna 22 2/5 kr, az összes szőlőké 333 Ft 45 3/5 kr.

A szőlők összeírt termőterülete némi kétséget kelt. Az 1772. évi úrbérrendezés szerint Szentes közvetlen határában, valamint a Berekben, Hékéd pusztán és Szent18 Bohony Nándor idézett cikkének 25. lábjegyzete szerint. Ez azonban kétséges. Tagányi Károly említett cikke akónak fordítja az urnát: de annyiféle akó volt, hogy rajtunk ez sem segít. Ha a pozsonyi mérő mintájára a pozsonyi akót fogadjuk el, akkor 1 urna = 60 icce =48 1. Az is lehet, azonban, hogy egyik feltételezésünk sem jó.

14