Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Herczeg Mihály: Cselédek Hódmezővásárhelyen a kapitalizmus 1914-ig terjedő szakaszában
— hogy az iskolaköteles gyermek tandíját a gazda tartozik fizetni, de „Hódmezővásárhelyen az elemi iskolákban behatási és tandíj nincs”... — hogy a gazda csak a 18 éven aluli cselédet verheti meg, és ha a gazda „túlmegy a határon”, bírósághoz lehet fordulni... — hogy a cseléd részére nem lehet útlevelet kiállítani gazdája beleegyezése nélkül... — hogy a cselédkönyvbe minősítést ne írjon be a gazda... A szerződés egy hónapi felmondással való megszüntetése kb. olyan okokkal tehető meg mint a vásárhelyi szabályrendelet szerint. Az 1876. évi törvény a viták elintézésére, a törvényszerű megtorlásra első fokon a rendőrkapitányt, másodfokon a városi tanácsot jelölte meg rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban. Ugyanitt az 1907. évi cselédtörvény az első fokú hatósági eljárást a polgármesterre, illetve a tanács erre kijelölt tagjára bízta. A másodfokú eljárás rendezett tanácsú városban az alispán, thj. városban a tanács feladata. Száz koronán felül a kártérítés a királyi bíróságokra tartozott. A törvény felhatalmazta a törvény- hatóságokat, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő szabályrendeletet alkossanak a gazda és a cseléd közti jogviszonyokban. A gyakorlatban az első cselédtörvény előtt is a rendőrkapitány hatáskörébe tartozott a cselédügy. Hódmezővásárhelyen a Rendőrkapitányi Hivatalnak az 1852. évből fönnmaradt „Napi események jegy- zőkönyvé”-ből látjuk, hogy szinte hetenként-kéthetenként foglalkoznak valamilyen cselédüggyel. Egyszer a gazda jelenti, hogy cselédje megszökött, máskor a cseléd panaszolja, hogy nem kapta meg bérét. Gyakori a szolgálat önkényes abbahagyása. Volt aki kárt okozott, a másikat gazdája verte meg, avagy nemi erőszakot követtek el rájta.46 A rendőrkapitányi hivatal vezette a cselédek bérezéséről szóló jegyzőkönyveket. Szerepelnek benne a pénzbér mellett a naturálék is.47 A kiállított cselédkönyvekről lajstromos kimutatást vezetett a rendőrakpitány.48 A váltott cselédkönyvek száma elsősorban az újonnan szolgálatba lépők számát mutatja. Meglehetősen ritkán fordul elő elveszett cselédkönyv pótlása. Hódmezővásárhelyen 1879—1899. közt 11714 cselédkönyvet állított ki a rendőrhatóság, — vagyis húszévi átlagban évi 557-et. Bár a kezdő 725 db-ról 1899-re évi 472-re apadt a számuk, mégse beszélhetünk egyszerűen csak csökkenő tendenciáról. Két szélsőséges adat 1880-ból: a legfiatalabb cseléd 7 éves, a legöregebb 70. Nem tükrözi a fenti kimutatás a valóságban szolgálatot teljesítők életkor szerinti megoszlását. Az egyszer kiváltott cselédkönyvvel évekig, évtizedekig szolgáltak. Arra nem találtunk számszerű adatot, hogy évente hányán álltak ki a cselédsorból férjhezÉv Kiállított Év Kiállított cselédkönyv: cselédkönyv 1879 726 1890 552 1880 610 1891 499 1881 633 1892 546 1882 613 1893 515 1883 565 1894 559 1884 467 1895 535 1885 659 1296 504 1886 520 1897 525 1887 534 1898 594 1888 549 1899 472 1889 538 46 CsmL (HF) Hmvhelyi Városi Rendőrkapit. Hiv. Napiesemények jkv. 47 CsmL (HF) Uo. A cselédek bérezéséről vezetett jegyzőkönyv. 48 CsmL (HF) Uo. Cselédkönyvlajstrom. 127
