Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Herczeg Mihály: Cselédek Hódmezővásárhelyen a kapitalizmus 1914-ig terjedő szakaszában
Érdekes megfigyeléseket tehetünk a cselédek életkoráról. A cselédkönyvet 1880 1899 váltók életkora: férfi cseléd nő férfi cseléd nő 10 éven aluli 13 5 _ i 1 1—20 éves 216 206 205 199 21—30 éves 52 44 14 14 31—40.éves 20 9 6 7 41—50 éves 21 8 10 7 51—60 éves 9 2 4 2 61—70 éves 4 1 3 — Összesen: 335 275 242 230 menés, kiöregedés, más kereseti lehetőség (pl. napszámosság, kubikmunka, mosónő stb.) választása miatt. Az bizonyosnak látszik, hogy a cselédség zömét a jó munkabírású fiatalok alkották. Mivel a törvény tiltotta a tizenkét éven aluli gyermekek szolgálatba állítását (1907: XIV. te. 3. §), sok helyen cselédkönyv nélkül fogadtak ún. „nyári pásztorokat”. A cselédek bérük visszatartása miatt gyakran fordultak a rendőrkapitányhoz. Legtöbb esetben a gazda valamilyen kártételükre hivatkozott. Ugyancsak sok pör- patvarral járt az orvosi ellátás kérdése. A gazda igyekezett a betegséget a cseléd hibájából keletkezettnek beállítani, hogy ne kelljen fizetnie. Máskor azt bizonygatta a gazda, hogy már a szolgálatbalépés utáni első két hétben történt a betegség, ami szintén a cseléd költségére történt. Kevesebbszer reklamálták a rossz kosztolást. Kisebb gazdánál együtt evett gazda és cseléd. Nem is sajnálták tőle az ételt, hiszen jó munkát csak akkor várhattak tőle, ha fizikailag erős. A korszak vége felé főleg nagygazda helyen előfordult, hogy külön főztek a cselédek számára. A Szántó Kovács mozgalom okait fürkészve a rendőrkapitány megállapította: „Gazdálkodóink egy kis része cselédjeikkel szemben az emberies bánásmódot megtagadják, csaknem kimerültségig dolgoztatják a lehető legrosszabb élelmezés mellett, amely igaz tények szintén befolyással vannak a szocializmus tévtanának a mezei munkásaink közötti terjedésére, s ezt fennen is hangoztatják, hogy a robot és potomon felül még gyermekeik munkaerejét is kizsákmányolják gazdáik”.49 Az 1880-as években Vásárhelyen cselédszerző irodát nyit egy élelmes vállalkozó. A nagyobb profit érdekében monopolisztikus helyzetet követel magának: „Ehhez mindenek felett megkívántatódik, hogy a Tekintetes Tanácsgyűlés végzésileg határozza el, miszerint minden férfi és nő cseléd, ha nem ezen intézet által lett is szolgálatba állítva, elállása után tartozik 24 óra alatt cselédkönyvével együtt az intézetben behatást végett megjelenni. Magától értetődik, hogy ezen beíratásért mindenik tartozik a rendes 10 krajcár beíratási díjat megfizetni.”50 Amikor 1895-ben a vásárhelyi törvényhatósági közgyűlés a „mezei munkás- mozgalommal szemben teendő intézkedéseket” fontolgatta, fölmerült a hű és szorgalmas cselédek jutalmazásának gondolata. A tanácsülés utasította a számvevőséget, hogy erre a célra vegyen fel a költségvetésbe 300 forintot. Összeállítottak egy bizottságot, amelyik majd a cselédek részére megszavazott összeget kiosztja. „Minthogy 49 CsmL (HF) Szántó Kovács kigyűjtött iratok 7384/1894. 50 CsmL (HF) Hódmezővásárhely város tanácsának iratai II. 2614/1883. 128
