Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)
Herczeg Mihály: Cselédek Hódmezővásárhelyen a kapitalizmus 1914-ig terjedő szakaszában
sítést beírni „már csak a későbbi gazdák megkárositása kikerülése szempontjából is”...42 A Tisza-kormány az első cselédtörvényt a belső elnyomás eszközének szánta - Az 1876: XIII. te. keretében az időszaki munkások és napszámosok megrendszabá- lyozására is sor került. Megtiltotta a mezőgazdasági munkásoknak a munka meg. kezdésének megtagadását, annak önkényes abbahagyását, a munkahely elhagyását. A hatóságok a munkások távozásának megakadályozása, illetve az eltávozottak visszatérése érdekében kényszereszközöket is kilátásba helyeztek. A visszajött munkásokra az elmulasztott napokért többszörös kártérítést róttak ki. Szigorúan büntették azt, aki mást munkabeszüntetésre ösztönzött. Az agrárszocialista mozgalmak elnyomására szavazta meg a törvényhozás a „rabszolga-törvényt”, amelyben a nem cseléd minőségben mezőgazdasági munkát vállalók jogviszonyait „rendezték”. Az 1905—1906. évi arató és cselédsztrájkok megfékezésére hozott ún. második cselédtörvénynek alig leplezett célja az agrárproletárok mozgalmának lehetetlenné tétele volt. Az 1907: XIV. törvény a gazdasági cselédeket kiemelte az 1876. cselédtörvény hatálya alól. Ugyanakkor a háztartási cselédek megmaradtak annak szabályozása alatt. Az 1907. évi törvény is definícióval kezdte: „gazdasági (külső) cseléd az, aki szerződéssel kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért teljesít legalább is egy hónapon át”.43 A vásárhelyi rendőrfőkapitány terjedelmes magyarázatot fűzött a törvény szövegéhez, melyet a helybeli Gazdasági Egyesület ki is nyomtatott.44 Szerinte az új cselédtörvény „sok emberséges újítást léptetett életbe”... és ha mindkét fél megtartja, „sokat javul a nagyon megromlott cselédügyi állapot”.45 Új a cselédtörvényben az, — hogy a cseléd költözéséhez a gazda igát ad... — hogy a cseléd háziállatait csak akkor viheti a gazda tanyájába, ha arra külön megegyeztek. A gazda hatósági állatorvosi bizonyítványt is megkövetelhet... — hogy ha a cseléd vonakodik helyre állni, és a karhatalom vezeti a gazdához, „ezen eljáráson a hatóságnak semmiféle intézkedését nem lehet megfellebbezni”... — hogy a társa hűtlenségét nem köteles bejelenteni, mint eddig... ■— hogy a gazda nem motozhatja meg a cseléd holmiját, csak a csendőr... — hogy ha sem a cseléd, sem a gazda nem oka a cseléd megbetegedésének, akkor az ottlétei utáni 15. naptól kezdve a gazda viseli a gyógyítás költségeit, de csak a 45. napig, mert akkor felmondhat neki munkaképtelenség címén... — hogy a cseléd feleségét és 12 éven aluli gyermekét a gazda gyóg) íttatja, — de csak akkor, ha azzal egy háztartásban, egy födél alatt él... „mert éppen Hódmezővásárhelyen fordul elő, hogy a férj kint cselédkedik a tanyán, felesége meg a városon lakik, vagy hogy a rendszerint bentkosztos parádés kocsis az úr konyháján étkezik, míg a felesége másutt”... „Az ily asszonyok gyógyítási költségeit természetesen nem a gazda fizeti...” — hogy drága orvosságot nem szabad a cseléd számára kiírni, mert „ha az orvosok és gyógyszerészek a szabályok megszegése folytán a gazdának kárt okoznak, azt megtéríteni tartoznak”... — hogy a cselédnek egészséges lakás jár, de csak ha nős, illetve családos, akkor jár neki külön szoba és kamra... 42 Uo. 1876. március 16. ülés. 43 1907. évi XLV te. 1 §. 44 SZALAI JÓZSEF im. 45 SzálAi József im. 9. p. 126
