Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Herczeg Mihály: Cselédek Hódmezővásárhelyen a kapitalizmus 1914-ig terjedő szakaszában

előző gazdájától „felmondási igazolványt” hozni. Beszegődéskor tartozott a cselédnek bérlevelet adni a gazda, amibe be kellett volna írni az összes időközben kiszolgáltatott juttatást. Ha a gazda olyan cselédet fogad, akinek nincs cselédkönyve, elveszti adott foglalóját a szegényalap javára és nem követelheti a cseléd „helyre állítását”. A szabályszerűen beszegődött és kifogástalan cselédet köteles volt befogadni a gazda, különben az éves cselédnek egy havi bérét, a hónaposnak a havi bér 1/4-ét kellett volna kifizetnie, bár még ez alól is volt kivétel. A cseléd kötelességei közt az engedelmességet, szorgalmat, hűséget, tiszteletet és igazlelkűséget említették. A gazdája és annak hozzátartozója iránt illedelemmel tartozott. A többi cselédekkel „megférő lenni, a minden civódástól, szószátyárkodástól, s gazdájának és családjának megszó- lásától őrizkedni”. Alá kellett vetni magát a gazda által megszabott házi rendnek, a gazda parancsait, intéseit, feddéseit gorombaság nélkül tisztelettel és szerénységgel tartozott fogadni. A csak bizonyos foglalkozásokra fogadott cseléd is tartozik gazdája kívánatára korához és erejéhez mért egyéb szolgálattételeket is elvállalni, ha az halaszthatatlanul szükséges.

Vasár- és ünnepnap a közönséges házi munkák és a halasztást kár nélkül nem tűrő munkák végeztethetők. Nincs joga a cselédnek a rábízott munkát mással végez tetni. Saját ügyében nem mehet el a háztól gazdája engedelme nélkül. Ugyanez áll fenn a látogatókra is. Tilos a cselédnek „az Ő viszonyaihoz nem illő költekezés, akár ruházatban, akár kedvtöltésben”... Mindenben köteles a gazdája javára törekedni, a károkat elhárítani! Különösen a gyúlékony eszközökre kellett vigyáznia. „A többi cselédség észrevett csalásait és elidegenítéseit gazdájának bejelenteni tartozik”. A maga által okozott károkért jótáll. Ruháit és egyéb holmiját a házon kívül nem tarthatta.” Ládáinak, bőröndjeinek a gazda részéről megmotozását tűrni köteles. A cseléd a szolgálatba lépés által a háznép tagja lesz, s annálfogva a gazdának különös felügyelete alatt áll. A szabályzat a gazda kötelességévé tette a cselédet „erkölcsös és illedelmes” magatartásra szorítani. Ha szelídebb feddések, dorgálások nem használnak, a „házi fegyelem szigorúbb eszközeit — mérsékleti és a cseléd egészségének ártalmatlan módon alkalmazva, jogosítva van.” Nem szabad oly bántalmazásig terjedni, mely által a megfenyített testében sérelmet szenvedne. Különösen figyelmébe ajánlja a szabályzat a gazdának, hogy cselédjét ösztönözze a vasárnapi istentiszteleteken részvételre, de mindjárt meg is mutatja a kibúvót: „ha a házi foglalatosságok engedik...” Homályos a munkával terhelhetés szubjektív mértéke is: annyit szabad rábízni a cselédre, amennyit erejéhez képest teljesíteni képes. A bér kiadásánál a helyben szokásos bért és fizetési időt tekintették alapnak. A 20. §. szerint „Az eleség egészséges és elegendő legyen. — A ruházat és fehérnemű — hol kialkudva van — a szolgáló osztály viszonyaihoz mérve szolgáltassák ki”. A gazda a munkában megbetegedett cselédet ápoltatni és gyógyíttatni tartozik. A költségeket a bérből levonhatja „ha a cseléd saját hibája miatt betegült volna meg”. Ha a betegség kifejezetten a gazda vétkéből következett be, nem lehetett bérlevonást alkalmazni. Kölcsönös egyetértés mellett a szolgálati szerződés bármikor felbontható. A gazda felmondás nélkül tüstént elbocsájthatta cselédjét, ha

1. bármily okból teljesen használhatatlan a szolgálat teljesítésére

2. a gazdáját szolgálati kötelességében durván megsérti, vagyis a parancsnak ellenszt gül

3. gazdáját vagy hozzátartozóit erőszakos tettekkel, mocskolódó és szitkos szavakkal, becsületsértő kifejezésekkel megbántja, cselédtársait a gazda ellen felbujtja.

4. lopás, csalás, sikkasztás bűnébe esik

123