Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Herczeg Mihály: Cselédek Hódmezővásárhelyen a kapitalizmus 1914-ig terjedő szakaszában

Pénzbér Gabona Malac Csizma Tűzrevaló Kukorica Szappan

föld

Tárkány Szűcs Józsefnél

42

5

1

1

1

—

1

30

3

1

—

1

—

1

33

5

1

—

1

—

1

30

5

1

—

2

—

2

26

3

1

1

1

—

1

35

4

1

—

1

—

1

35

4

1

1

1

—

1

32

4 1/2

1

—

1

—

1

32

3

1

—

1

—

1

40

5

1

—

2

—

1

40

4

1

1

1

—

1

48

6

—

1

2

—

1

22

2

—

—

1------1 (helyette híg

32

4 1/2

1

—

1

—

szappan 2 kg)

48

6

1

—

1

—

1

45

4

1

1

2

—

2 (egyik lúg)

50

6

1

1

1

—

2 (egyik lúg)

50

7

1

—

1

—

2 (egyik lúg)

55

2 1/2

1

1

1

—

2 (egyik lúg)

55

6

1

—

1

—

2 (egyik lúg)

44

5 1/2

1

—

1

—

2 (egyik lúg)

50

5

1

—

1

—

2 (egyik lúg)

45

5

1

—

1

—

2 (egyik lúg)

A kiragadott konkrét példák nem látszanak alátámasztani, hogy a cselédbérek a század végére nagyon nagy mértékben csökkentek volna. A bérezés mindig is összetett dolog, sok mindentől függött. Az egyedi eltérésnek számtalan oka lehetett. Az alacsony bér mögött esetleg rövidebb szolgálati idő húzódott. Ugyanebből az évből néha igen eltérő bérezésre bukkanunk. A Hódmezővásárhely c. lap szerint 1875-ben egy jómódú gazdánál egy 18 éves legény (béres) évi díja a tartáson kívül: 45 ft, 9 köböl gabona (fele búza, fele árpa), két pár csizma (5—5 Ft.) két kocsi szalma (7 Ft), 2 font szappan (80 kr.), egy tavaszi malac és tartása 8 Ft.), 1 hold kukoricaföld szántva (12—15 Ft.). De van ilyen bér is: 200 forint, 14—16 köböl gabona, 3 pár csizma, 4 kocsi tűzrevaló, 1 db 1—2 éves disznó, 2 hold kukoricaföld...

Ormos Ede szerint egy öregbéres évi bére 60 Ft készpénz, 6 q búza, 4 q árpa, 2 pár új csizma, 1 hold kukoricaföld, 1 süldő, 2 kg szappan, 2 kocsi tűzrevaló és évi élelem. Pénzértéke összesen 275 Ft.

„E részletezett bérre egy éppen nem szocialista gazdálkodó tette a következő megjegyzéseket: Előszöris öregbéres mindig családos ember, tehát nem bennkosztos és így évi élelmet nem lehet számítani. Ezt a bért tehát, ha így megadódik is, csak olyan nőtlen béres kapja, aki egyúttal részes is és a részt a gazda kapja, ami kitesz annyit, mint a bérgabona bizonyosan. Ez tehát a bérből leszámítandó, mert a béres különben nem szokott arató munkát végezni. Éppen így egyenlítődik ki a különbség, hogy a béres egész évre kap biztos keresetet, de a legnehezebb dologidőben nem szenved.”...29

A polgármester évi jelentéseiben elvétve megemlékezett a cselédbérekről is.30

29 Ormos Ede im. 17. p.

30 CsmL (HF) Polgármesteri évi jelentések.

117