Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)
Név Telek nagyság sessió Járandóság 100 Ft/ses- sió Ténylegesen fizet Ft Kevesebbet fizet Ft Kiss Dániel 1| 150 75 75 Tiszt. Davidovich Péter 1 100 25 75 Ns. Kaszab Péter 2 200 100 100 Horváth Lajos székbíró 2 200 70 130 Kolumbán Ferenc esküdt 1 100 35 65 Szathmári József com. ír 150 75 75 Nagy Ferenc fiskális 2 200 100 100 Schéner György földmérő 1 100 50 50 A felmérés után az uradalom éveken át tekintélyes összeghez jutott, mert e területek úrbéresítésére gyakorlatilag csak 1845-ben került sor. Itt említjük, hogy 1820 hold után nem kapott az uradalom árendát, lévén beneficium. Vásárhelyi beneficiátusok az 1830-as években: Incpectornak 3 sessió föld Fiscalisnak 2 J sessió föld Preceptronak 2 sessió föld Taksaszedőnek 1 sessió föld Urbariális ispánnak 1 sessió föld Sámsoni ispánnak 1 sessió föld Derekegyházi kasznárnak 1 sessió föld Uradalmi nótáriusnak 1 sessió föld Kath. plébánosnak 4 sessió föld Kath. kántornak 1 sessió föld Ns. Horváth József főszolgabírónak 2 sessió föld Yertics József assessornak 3 sessió föld Ref. prédikátornak 4 sessió föld Evang. prédikátornak | sessió föld Ref. professzornak | sessió föld A város három nótáriusának 2 sessió föld Mártélyi csapiárosnak i sessió föld Kutasi korcsmárosnak | sessió föld Újvárosi vendégfogadósnak 1 sessió föld Hamza Péter derekegyházi volt lovásznak | sessió föld B) Regálé jövedelmek 1. A korcsmákat ás A vizekkel behálózott vásárhelyi határban, de főleg bent a városban sok kútnak, érnek rossz a vize. Gyakori a fertőző betegség. Nem csoda, ha a szó szoros értelmében víz helyett is bort ivott, aki csak tehette. A bírói jegyzőkönyvek tanúsága szerint azok is szerették, akiknek pénzük sem volt rá. Számtalan lopás, orgazdaság csak azért történt, hogy italhoz jussanak. De a korcsma a társadalmi élet sajátos 93
