Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)
1772-ben 1814-ben kappant csirkét tojást vajat borjút 660 db 660 db 3965 db 330 itcét 2322 db 2322 db 13 932 db 1161 itcét 38^ db 1807-ben az uradalmi jószágkormányzó inti a vásárhelyieket: „... e jövőhéten szerdán az urbariális csirkét és kappant — de nem holmi hányt-vetettet, mert magának tulajdonítsa ki-ki, ha vele elutasíttatik, — kik magával vivén a Palettát és azon kiírva levő számban Vásztlihoz, ki a Nagytemplom előtt álló Sujtós szüts-féle Házban lakik, múlhatatlanul elvigye; s a Taksaszedőség katonájának jelenlétében Vásztlinak adja által. Az általadandó csirkét Fejes Katona által a Paletára fel fognak íratni. Emellett szinte az Oldalkosári földes gazdák, kik még a tojás és vajbeli tartozásokat a múlt héten be nem vitték, intetnek, hogy jövő csütörtökön okvetlen a tojást és vajat a Présházhoz bévigyék. A tojás azonban apadt, vagy záp ne légyen, mert vagy előttük földhöz fognak verettetni, vagy velek elutasíttatni. A vaj is nem más, hanem csak tehén vaj fog bevétetni.”81 Földesúri teher volt az ajándék is, amelyet még a taksaszedés évtizedeiben előszeretettel fogadott a földesúr. Olyankor került erre sor, amikor neheztelésétől tartottak: nem tudtak időben fizetni, vagy nem akartak valamilyen követelésének eleget tenni. Nem csak konyhára valókat küldtek, hanem értékes állatokat. A végrendeleteikben magánosok is hagyatkoztak a földesúrra. Károlyi Sándor nemegyszer ki is provokálta az ajándékot. „Ha szép sárga telelő dinnyéket, egy kötés szép sárga kordovánnyal együtt ha küldetek számomra, kedvesen veszem!” Kéri, hogy gyermekeinek is küldjenek valamit, hogy „az bellicumot véllek megittathassák”. Végül a levél utóiratában: „Egynéhány oka kávét is hozzatok magatokkal menyem- asszony és leányom számára.” Belliciumot, kávét máskor is kér gyermekei számára. Őszönként nem felejt a szép sárga telelő dinnyékből kérni. Gyakran kedveskednek élvezeti cikkel, drága csemegével, selyem kendővel stb. 1730-ban pl. 2 oka cselebi dohányt, 2 oka kávét, 1 oka mandulát, 2 süveg nádmézet, 6 pár citromot, 10 oka fügét •és mazsolát „alázatosan offeráltak.”82 Károlyi a kor szokása szerint maga is küld ajándékot magánál nagyobb uraknak, ezért kér saskeselyűt, farkasbőrt, különféle madarak tolláit, amelyek beszerzése a vásárhelyiek nem kevés fáradságába és költségébe került. Tinókat, bárányokat pedig százával küldtek. 1731-ben a taksán felül csak úgy grátis ment 100 borjas tehén és 2 szép bika. 1740-ben 20 lóval „udvaroltak”. A következő évben „húsz ökörből álló csekély ajándékocskát Excellensiádnak offe- ráltunk, azt szívesen nem csak megszerzettük, hanem hattal meg is pótoltuk.” 4. Szőlődézsma A szőlő természetbeni dézsmálásáról még a taksaszedés évtizedeiben sem mondott le a földesúr. Ezen alapult a földesúri korcsmáltatás, amely szintén nem megvetendő jövedelemforrás. Szegváron majorsági szőlő nem volt, a lakosság szőlőjéből kilencedet szedett a földesúr, Csongrádon nyolcadot. Csongrád határában a márnái pusztán majorsági szőlője is volt, 18 f hold /1200 n. öl, amelyhez még ugyanannyit 81 CsmL (Hf) Tan. ir. 3/a. cs. 39. sz. 83 Uo. 1. cs. 86. sz., Ol. KcsL P 398. 63. cs. 27 926, 27 990, 27 991, 27 924. .84
