Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)
HERCZEG MIHÁLY ADATOK A KÁROLYIAK CSONGRÁD VÁSÁRHELYI URADALMÁNAK FEUDALIZMUSKOR! TÖRTÉNETÉHEZ A Csongrád—Vásárhelyi uradalom kialakulása és változásai (1709—1848) Közismert, hogy a Csongrád—vásárhelyi uradalmat egy adminisztrációs tévedés hozta létre. Amint a bécsi udvar megsejtette gróf Bercsényi Miklós elpártolását, nyomban birtokai elkobzásáról intézkedett. Az összeírok 1701 tavaszán Bercsényi birtokának vélték, és bevették leírásukba minden tartozékával: Ellés, Csan, Mámmá, Újfalu, Szentgyörgy, Szántó és Gyeő pusztákkal. Ugyancsak felírták Csongrád mellett Kürt, Sas, Vásárhely, Ug és Bőid falvakat. A hatalmas alföldi birtokot néhány hét múlva Schlick Lipót császári tábornoknak adományozta az uralkodó. Ő is felsorolta a Vásárhellyel összekapcsolt csongrádi uradalom tartozékait, a falvakat, a pusztákat. Az előbb soroltakon kívül említi Férgedet, Mártélyt, Körtvélyest, Szent Erzsébetet, Szentkirályt, mint Vásárhely pusztáit.1 Jellemző a budai kamarai adminisztráció felületességére, hogy a következő évben a Német Lovagrendnek is eladományozta Vásárhelyt, még képtelenebb összekapcsolásban: Dorozsma és Mihálytelek puszta mellett említve, a Kiskunság részeként. A király ezt is aláírta!2 Ha Csongráddal eddig nem is volt Vásárhelynek kapcsolata, az igaz, hogy megindult már egy akkumulációs folyamat. A 16—17. századi zavaros birtokadományozások, cserék, zálogosítások után a 17. század utolsó negyedében a Bercsényieknek annyira sikerült megerősíteni pozíciójukat, hogy mint egyedüli birtokosok léptek fel. A neoaqustica commissio előtt más családok nem tudták érvényesíteni birtokjogukat. Az alföldi mezőváros ekkorra magába olvasztotta az elpusztult falvak lakóit, azoknak határát. Félnomád állattartásuk egyre többlegelőt igényelt. Ezért törekedtek a környező puszták bérletével, zálogbavételével növelni a legelőterületet. Ezt a szinte „végtelenbe nyúló” határhasználatot a Rákóczi szabadságharc alatt is tovább gyakorolták. Kevés hadiesemény színterevolt e z a vidék. Az ellenség távoltartására a fejedelem Károlyi Sándort küldte le. A nagy birtokszerző valószínűleg már ekkor felfigyelt e gazdag táj lehetőségeire. Bercsényinek viszont nem sok öröme telt vásárhely^ birtokában. A méltányos kétszáz arany évi taksát többéves késedelemmel fizették. Érthető, hogy elfogadta Károlyi Sándor ajánlatát, aki árendába kérte tőle alföldi birtokát. 1709. december 21-én Peklinben kelt levelében értesíti a vásárhelyieket a változásról.3 így hát valójában már 1709-ben megkezdődött Károlyi földesurasága. Károlyi birtokgyarapító tevékenységének csak egyetlen láncszeme Vásárhely megszerzése. 1695-ben már megkaparintotta Bikszádot és Terepet. 1698-ban Rákóczi Ferenctől 1 Kovács 1977, 9. 2 Szeremlei 1901, 3: 203. 3 Ol. Kcsl. P 392. Lad. 36. No 8. 61
