Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Vass Előd: A vásárhelyi náhije 1560. évi és 1570. évi török adóösszeírása

VA SS ELŐD

A VÁSÁRHELYI NÁHIJE 1560. ÉVI ÉS 1570. ÉVI TÖRÖK ADÓÖSSZEÍRÁSA

E tanulmány olyan török adójegyzéket dolgoz fel és tesz közzé, amely a török részletes adók 1560/61. évi és 1570/71. évi számadásáról készült. A török részletes adójegyzékek, az oszmán-török pénzügyigazgatás szervezetében csupán az összes adójövedelmek nyilvántartásának egyik fajtáját képviselik. Ezeket az oszmán-török részletes adójegyzékeket, tahrir deftereknek nevezzük. A vásárhelyi náhije 1560. évi és 1570. évi oszmán-török részletes adóösszeírásának szövegét teljes terjedelmében közöljük. A szövegközlést megelőzőleg viszont az adóösszeírás adataiból feldolgozást készítettünk. A feldolgozásunk adatai kiegészítésére az 1557—1558. évi oszmántörök fejadóösszeírás, valamint az 1578. évi oszmán-török lészletes adóösszeírás vonatkozásait is felhasználtuk. A négy oszmán-török adóösszeírás húsz éves időszak áttekintését teszi lehetővé.1 Az előre látott nehézségek ellenére feldolgozásunk a vásárhelyi náhije 1560-ban és 1570-ben összeírt területén élő lakosság számának, s jellegének, valamint gazdálkodásának megoszlásában jelentkező arányok rekonstruálását és a magyar történeti irodalom kapcsolatos munkáiba való beillesztését tűzte ki célul. A feldolgozásunkat követő szövegközlést történeti helységnévmutató egészíti ki, amely a közölt szövegben előforduló összes földrajzi nevet ABC rendben sorolja fel. Minden egyes név legkorábbi magyar okleveles előfordulásának évét és névalakját, valamint jelenlegi elhelyezkedését mutatja meg.

A vásárhelyi náhije 1560—1570. évi területe a Tisza folyó balparti részén, a Hármas-Körös torkolatától a Maros folyó torkolatának déli partjáig húzódó különböző szélességű területsávon került összeírásra. A különböző szélességű területsáv a Tisza folyótól befelé, keleti irányba értendő, ahol néhány helyen a szomszédos szandzsákok területébe ékelődött. A vásárhelyi náhije területének kialakulását szükséges kezdeteitől áttekintenünk, mert ezt a kézirat teljes szövegközlése megkívánja.2 Vásárhely környékének társadalmi és gazdasági viszonyai a XV. század köze1 Az említett négy török adóösszeírás kéziratáról:

I. A Csanádi és aradi szandzsák fejadóösszeírása a 965. mohamedán évből (1557 okt. 23— 1558' okt. 12), Göttingai Egyetemi Könyvtár, de eredeti kézirata jelenleg ismeretlen. Szövegét kivonatosan közölte; Velics Antal—Kamerrer Ernő, Magyarországi török kincstári defterek, II. kötet, Budapest 1890, 194—204 1.

II. Defter-i mufaszal-i liva-i Szegedin (1560—61. évből); Isztanbul, Basvekalet Arsivi, Tapo deftert Nr. 332. Varak 148; Mikrofilmje: OL. Mikrófiilmtár: 10501 számú doboz,

III. Defter-i mufaszál-i liva-i Szegedin (1570—71/. évből); Isztanbul, Basvekalet Arsivi, Tapo defteri Nr. 554, Varak 147; Mikrofilmje: OL. Mikrófilmtár: 10500 számú dobozban,

IV. Defter-i mufaszal-i liva-i Szegedin (1578—79. évből); Isztanbul, Basvekalet Arsivi, Tapo defteri Nr. 570 és Nr. 572; Mikrofilmje: OL. Mikrófilmtár: 10500 számú dobozban, s a négy forrást a kivonatos közlés és mikrofilmjük alapján használtuk fel.

2 A vásárhelyi náhijéról: Olga Zirojevic, Uprava podela danasnje Vojvodine i Slavonije u vreme turaka; Zbornik za Istorika Matice Srpske, Növi Sad 1970, 21 1., valamint még Tibor Halasi —Kun, Sixteenth-Century Turkish Settlements in Southern Hungary (XVI. századi török települések Dél-Magyarországon), BELLETEN, Türk Tarih Kurumu, Cilt XXVIII., Sayi 109, Ankara 1964, 68 L

5-