Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Fábián György: A két munkáspárt együttműködésének fejlődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig
ügyében. A városi tervbizottság július 12-én szociáldemokrata elnökkel és kommunista titkárral megalakult.265 Az elmondottak ellenére a két párt választási versengése a városban is egészsé g- telen rivalizálássá fajult. Ennek egyik oka az volt, hogy az SZDP választási propagandáját a jobboldal uralta harmadikutas, sőt ennél is jobboldalibb koncepcióival. Az SZDP ugyanis jobboldali szavazatokra, az FKP-tól leszakadó, de a Pfeiffer és a Barankovics pártokig el nem jutó szavazatokra is aspirált, nemcsak az FKP-tól leszakadó demokratikus tömegekre. A szegedi kommunisták bizalmas értesülésre hivatkozva közlik, hogy az SZDP szegedi szervezetének vezetősége olyan értelmű határozatot hozott, mely szerint a városban a kommunistaellenességre építik választási agitációjukat.266 Ezt alátámasztja, hogy vezetőik is — ilyen korábban egyetlenalkalommal sem fordult elő Szegeden — nyilvánosan kommunistaellenes kijelentéseket tesznek és üzemi pártszervezeteik munkája is több helyen kommunistaellenes.267 Ezt szóvá tették előttük az ekkor is folyó összekötő bizottsági ülések egyikén, ahol nem is védekeztek e bírálattal szemben.268 Az SZDP magatartása, választási taktikája növelte az MKP-ban amúgy is meglevő bizalmatlanságot az SZDP-vel szemben. Az MKP szegedi szervezete esetében is túlzó, erőszakos módszereket, ellentmondásokat figyelhetünk meg a szociáldemokratákkal kapcsolatos politikájukban. Az MKP az SZDP-t és annak baloldalát is támadta. Az MKP KV Szervezési Osztályának választási instrukciója az volt, hogy a Szociáldemokrata Pártból át kell léptetni olyanokat, akik tömegeket is képesek magukkal hozni.269 A kommunista párt e célok érdekében a választási harc közepén felvetette a fúziót, a jobboldal elriasztására, illetve a szociáldemokrata munkások megnyerésére, a szociáldemokrata baloldal megerősítésére. Ez a taktika azonban teljesen elhibázott és rosszul időzített volt. A szociáldemokratákkal szembeni bizalmatlanság következtében Szegeden is támadás indult az SZDP ellen, a párt jobbra- tolódását, a munkásegység veszélybe kerülését látva helyileg is. A kommunisták hangsúlyozták, hogy a városban, sokkal inkább mint az ország más városaiban, rendkívül nagy jelentősége van a két munkáspárt szoros együttműködésének.. Veszélyes lehet a reakciós szavazatokra való spekulálás, a függetlenség hangsúlyozása.270 Az MKP választási taktikájában jelentkező ellentmondások azonban Szegeden is megmutatkoztak már az előkészületek során, részben a túlzott bizalmatlanságban, részben abban, hogy a fő figyelmet az SZDP legyőzésére fordítják. Az 1947. június 9-i VB ülésen felvetődött, hogy az SZDP nagyobb választási tapasztalatokkal rendelkezik, amit ellensúlyozni kellene.271 Június 17-én felmerült, hogy a házmegbízott rendszert használják fel a választások előkészítésénél, a választói névjegyzékek összeállításánál. Ezt a javaslatot azonban elvetették, azzal az indokkal, hogy a hiányzó házmegbízottak megválasztása szociáldemokrata többséget hozna. Eles harc folyt az összeíró bizottságok pártösszetételének kérdésében is. Szegeden 60' választási körzetből 42-ben sikerült kommunista elnököt állítani az összeíró bizottságok élére.272 Az a törekvés, hogy mindkét párt saját embereit kívánta e bizottságokba bejuttatni, természetes volt, egyik pártnak sem róható fel. Ezeknek a választói 265 Délmagyarország, 1947. július 13. A bizottság elnöke Bernáth András, titkára pedig Dani János lett. 266 PI Arch. 274—16/157. 267 Uo. 268 Ua 269 Uo. 270 Délmagyarország, 1947. július 16., július 25. 271 PI Arch. 274—16/157. 272 Uo. 243*
