Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Fábián György: A két munkáspárt együttműködésének fejlődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig
névjegyzéket összeállító bizottságoknak ugyanis óriási szerepük volt, és ezek a névjegyzékek összeállításakor figyelembe vették a párthovatartozást. Az elnökök fenti aránya tehát az MKP győzelmének tekinthető, a két párt erőviszonyát, az MKP erejét jelzi. Szegeden az SZDP választási hadjáratát ezúttal is Kéthly Anna irányította. A választási gyűléseken és a Szegedi Népszavában igen erős a jobboldal hangja. A választási hadjáratba dr. Valentinyt is bevetették, mint „öntudatos szociáldemokratát, a magyar munkásmozgalom régi harcosát”.273 Jelölése érdekében ajánlási íveket is köröztettek. Az SZDP YB 1947. augusztus 5-i ülése más pártok által alkalmazott terrorisztikus eszközökről, megfélemlítési módszerekről beszélt.274 Az együttműködés megromlásáért, zavaraiért, lazulásáért az MKP-t tették felelőssé és a helyi kommunista szervezet bíráló megjegyzéseit visszautasították. A párt helyileg a „fúzió soha” álláspontra helyezkedett — mindenekelőtt választási célból tette ezt — hiszen nyíltan kijelentették, hogy az önállóságot, függetlenséget, a választás előtt és a választás után közvetlenül, egyaránt a „rokonszenvezők” megnyugtatására hangoztatják.275 Azt bizonygatják, hogy a felszabadulás utáni fejlődés az SZDP politikáját igazolta.276 Az augusztus 24-i szegedi választási nagygyűlésen Kéthly kijelentette: „minél erősebb az SZDP, annál távolabb kerül a fúzió kérdése”.277 Az ilyen megnyilvánulások ekkor mindennaposak voltak, sőt a legszélsőségesebb jobboldali szociáldemokrata, kommunistaellenes elemek is fórumot kaptak. Meg kell jegyezni, hogy a baloldali Papdi György is erélyesen fellépett ekkor a fúzió ellen, kijelentve, hogy „SZDP-sek voltunk, vagyunk és maradunk”!278 A legválságosabb helyzetbe a választási küzdelem csúcspontján és a választás utáni napokban, augusztus utolsó és szeptember első napjaiban került a munkásegység. A választás napján a Szegedi Népszava „Forraszd a szót annak a torkára, aki a fúzióról hazudik!” felhívással jelent meg.279 Az SZDP szeptember 2-án tartott elnökségi és szeptember 3-án tartott összvezetőségi ülésein egyaránt a sérelmi politika, a kommunistákkal kapcsolatos problémák uralták a hangulatot.280 A két párt helyi lapja ebben az időben éles hangú, szinte ellenséges polémiát folytatott. Igaz, ehhez hozzá kell tenni, hogy a Szegedi Népszava most is jobboldalibb volt, mint az SZDP szegedi vezetőségének politikai irányvonala. Az MKP tehát joggal tarthatott az SZDP jobbratolódásától országosan és helyileg is és tett meg mindent — ha néhol túlzottan és mereven, és Szegeden talán különösen radikálisan is — a választás megnyerésére, az SZDP jobboldalának leleplezésére és a Szociáldemokrata Párt ingadozásának ellensúlyozására. A kommunisták választási propagandájukban hangsúlyozták, hogy Szegeden is érezhető a szociáldemokrata jobboldal hangjának felerősödése, amely veszélyezteti a munkásegységet. Emiatt és az általános jobbratolódás veszélye miatt a választási küzdelemben méginkább szükségesnek tartották a szoros együttműködést. A Délmagyar- ország július 25-i száma helyesen mutatott rá a közös munka, a közös harc jelentőségére és arra, hogy milyen veszély fenyegeti magát a Szociáldemokrata Pártot is, ha teret ad jobboldalának, ha a szűk pártérdeket a munkásosztály, a népi demokratikus forradalom érdekei fölé helyezi. A döntő különbség éppen ebben van a két párt 2,3 Szegedi Népszava, 1947. július 31. 274 Uo. 1947. augusztus 7. 275 Uo. 1947. július 23. 276 Uo. 1947. augusztus 15. 277 Uo. 1947. augusztus 26. 278 Uo. 1947. augusztus 31. 279 Uo. 280 Uo. 1947. szeptember 3., szeptember 4. 244
