Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Fábián György: A két munkáspárt együttműködésének fejlődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig

különböző politikai erők. Ezekben a kérdésekben, az ezzel kapcsolatos Nagy Ferenc ügyben, vagyis a további fejlődés kérdésében komoly harcok folytak. A felszabadulás után végbement politikai fejlődést a küszöbön álló választás volt hivatott jelezni. Az SZDP-nek sorsdöntő szerepe volt, miután jobboldala — az FKP jobboldalának veresége után — a reakció fő reménységévé vált. Ez annál inkább veszélyes volt, mivel Bán Antal „önálló SZDP” koncepciója, „a mérleg nyelve” álláspont, megteremtette a jobboldal és a centrum balszárnyellenes összefogásának veszélyes lehetőségét. A választási küzdelem pedig várhatóan amúgy is ront a két párt viszonyán, kiélezi a helyzetet és a baloldali szociáldemokraták körében is zavart idézhet elő. Fontos kérdés volt tehát, hogy merre tart az SZDP? A 3 éves terv vonatkozásában a munkáspártoknak sikerült az előzetes elképzeléseket egyeztetni és közös javaslattal fellépni. Problémát jelentett azonban a két párt különböző álláspontja a bankok államosításának formájával kapcsolatban. A két párt eltérő álláspontját ebben a kérdésben csak hosszas egyeztető tárgyalások után lehetett közös nevezőre hozni.260 A választáson való közös koalíciós lista indításának terve is felmerült, ettől azonban a koalíciós partnerek — köztük az SZDP is — elzárkóztak. A két munkáspárt ugyan megállapodott abban, hogy a külön listán történő indulás ellenére tartózkodnak az egymás elleni harctól, a választási harc hevében azonban a megállapodást az egyik fél sem tartotta be. Az 1947-es választás előkészületei és utóharcai idején volt a két párt között a legrosszabb a viszony és ez néhol — még legfelsőbb szinten is — a munkásegység felbomlásával fenyegetett.

Az 1947 július—szeptember közötti időszakot tarthatjuk Szegeden is a munkásegység szempontjából a legnegatívabbnak az egész népi demokratikus forradalom periódusát figyelembe véve. Igaz, a tőke elleni rendszabályok, a vagyondézsma, a bankok államosítása, a 3 éves terv vonatkozásában a két munkáspárt szegedi szervezetei és tagjai között az összhang teljes volt. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a szegedi szakszervezeti tagság pártállásra való tekintet nélkül követelte a nagybankok államosítását.261 A szociáldemokraták a törvényhatósági bizottságban is elfogadták a nagybankok államosítását, vagyis az MKP tervezetét.262 Nagy jelentősége volt annak is, hogy az SZDP fellegvárának számító Újszegedi Kenderben — ahol az üzemi bizottság is 3:2 arányban szociáldemokrata többségű — az MKP és SZDP üzemi vezetőségének május 30-i együttes ülése közös határozatot hozott a nagybankok államosításának 1947. augusztus 1-ig történő megvalósítása ügyében,263 vagyis itt is a kommunista álláspontot fogadták el a szociáldemokraták.

Továbbra is szinte teljesen súrlódásmentes volt a két párt együtthaladása várospolitikai kérdésekben. Június 23-án a két munkáspárt pártközi megbeszélést tartott a városi tervbizottság ügyében. Ezen az ülésen a városi költségvetés kérdésében is egyeztetett javaslatot fogadtak el és ezt a munkáspártok közös újjáépítési szempontjain alapuló tervezetet terjesztették a június 27-i városi közgyűlés elé.264 Ekkor ennek alapján együttes különindítványt is tettek a sürgősen megvalósítandó feladatok

260 A kérdésről részletesebben 1. Strassenreiter Erzsébet: A fordulat éve és a két munkáspárt egyesülése, PTK 1978. 2. sz. 17—18. 1.

261 Délmagyarország, 1947. május 30.

262 CsmL.: Szeged város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési egyzőkönyvek. 1947. május 27-i ülés jegyzőkönyve.

263 Délmagyarország, 1947. május 31.

261 CsmL.: Szeged város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1947. június 27-i ülés jegyzőkönyve.

242