Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Fábián György: A két munkáspárt együttműködésének fejlődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig

Szabadság Párt utcai tüntetést rendezett a fakultatív hitoktatás elleni tiltakozásul. Ezenkívül — puccszerűen — reakciós vezetőséget választatott a Szegedi Ipartestület élére. A szegedi munkáspárti szervezetek az említett két reakciós kísérlet ellen erőteljesen, határozottan és lényegében azonosan léptek fel. Március 20-án a Szakszervezeti Bizottság egy órára leállította a munkát az üzemekben és a két munkáspárt tagjai együttesen vonultak ki az utcára a reakciós tüntetés szétverésére és ellensúlyozására. Szigorú vizsgálatot is követeltek a tüntetés ügyében.234

Jelentős előkészületek, tárgyalások előzték meg az ipartestületi választásokat, amelyek során az MKP és az SZDP közös „iparosegység” listát fogadott el és ezzel indult a választásokon. Ezek a felkészülési, egyeztető tárgyalások közelebb hozták a két pártot egymáshoz. A szociáldemokrata kisiparosokat pártjuk pártfegyelmi terhe mellett szólította fel e lista támogatására és ajánlásai aláírására. A március 2-i választáson az egységlista csak a harmadik helyre került (473 szavazattal). A legtöbb szavazatot a szabadságpárti — formailag ugyan pártonkívüli — lista kapta (777), a második helyre pedig a kisgazdapárti „hivatalos lista” került (589 szavazattal). Mivel abszolút többséget egyik lista sem kapott, a szavazást meg kellett ismételni. A kisipar szocializálásával kapcsolatos rágalmak tehát elérték céljukat a szavazás alkalmával. A szociáldemokrata kisiparosok közül is sokan nem az egységlistára adták szavazatukat. Az ipartestületi választás szociáldemokrata értelmezése, és hatása a két munkáspárt együttműködésére rendkívül figyelemreméltó. Kétségtelen, hogy a szegedi szociáldemokrata kisiparosok egy része a bukás okát a kommunista párttal való együttműködésben látta. Az SZDP központi küldötte — bár az előbbivel nem teljesen értett egyet — is azt hangoztatta, hogy az MKP jelentős kisiparosellenes tevékenységet végzett az SZDP asszisztálásával. Ez a megállapítás azonban nem felelt meg a tényeknek, mivel Szegeden különösen nagy erőfeszítéseket tett mindkét munkáspárt — több esetben egymással is versengve — a kisiparosok megnyeréséért. A központi küldött azt javasolta, hogy a március 9-i újabb választási fordulóban a szociáldemokrata kisiparosok a szabadságpárti listát támogassák, mivel szerinte a kisgazdapárti a reakciósabb. Ezt a helytelen álláspontot az SZDP szegedi vezetősége nem fogadta el, és elutasította mind a szabadságpárti, mind a kisgazdapárti lista támogatását. A párt kisiparos csoportjának március 7-i gyűlésén felhívták a szociáldemokrata kisiparosok figyelmét a március 9-i választás bojkottálására, azzal az indokkal, hogy mindkét lista reakciós, egyik sem felel meg a munkáspártok érdekeinek. Ugyanezt a politikát folytatta a kommunista párt is. A munkáspártok tehát távolmaradtak a március 9-i szavazástól, amelyen végül is a szabadságpárti lista győzött. Éppen ezért a választás után a két munkáspárt összekötő bizottsága március 11-i ülésén megtárgyalta a választás eredményével kapcsolatos teendőket és elhatározta a választás megsemmisítésének követelését. Ebben az ügyben március 13-án közös küldöttséget küldtek Bán Antal iparügyi miniszterhez, azzal a követeléssel, hogy nevezzen ki egy öttagú bizottságot — két kommunista, két szociáldemokrata és egy kisgazdapárti összetételben — egy új, népi demokratikus módszerrel történő választás előkészítésére és a március 9-i választás megsemmisítésére.235

Az ipartestületi választással kapcsolatos események tehát mindenképpen előrevitték a két munkáspárt együttműködésének ügyét és megmutatták az egységes fellépés szükségességét és erejét. Igen pozitív tényező volt ez azért is, mert a jobboldali szociáldemokrata központi küldött tevékenysége ellenére történt meg a közös fel234 Uo. 1947. március 20.

235 a választási üggyel kapcsolatban lásd PI Arch. 283—3/128., 174—16/157., Délmagyarország, 1947. március 1., március 4., március 11., március 12., március 13. Szegedi Népszava, 1947. február 18., február 25., március 4., március 8.

237