Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Fábián György: A két munkáspárt együttműködésének fejlődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig
lépés. Ezenkívül több apróbb jele is látható a megvalósult munkásegységnek, amelyet egyébként 1947 áprilisában központilag is megerősítettek.236 Szegeden mind a törvényhatósági bizottságban, mind pedig a különböző gyűléseken egységesen követelték a munkanélküliség megszüntetését és az ezzel kapcsolatos rendszabályokat.237 A két munkáspárt közös harca ebben a vonatkozásban ért is el eredményeket, mivel 500 embert sikerült munkához juttatni.238 A szegedi ruházati munkások és kisiparosok ekkor megalakított szövetkezete is a munkásegység szem előtt tartásával jött létre.239 1947. május 5-én indult a két munkáspárt tagjainak közös szakszervezeti iskolája. Júliusban a törvényhatósági bizottság ülésén közös költségvetési tervet és más közös javaslatokat terjesztett elő a két munkáspárt.240 A pozitív tényezők mellett azonban a súrlódások, viták továbbra is fennálltak a két munkáspárt között. Nézeteltérés volt például a Baloldali Blokk helyi intéző- bizottságának megalakítása ügyében. Az MKP már 1946 tavaszától sürgette, hogy a Baloldali Blokknak ezt a helyi állandó irányító szervét létrehozzák. Az SZDP ezt elutasította és megtiltotta a helyi szervezeteinek, hogy elfogadják egy ilyen szerv létrehozásának tervét. E központi döntés értelmében a szegedi szociáldemokraták is elutasító álláspontra helyezkedtek.241 Az MKP által szervezett tömegnyomás sem vezetett ebben az esetben itt eredményre. A Szegedi Kenderben, a Lemezgyárban és egyéb helyeken tartott közös munkásgyűléseken hiába követelték a Baloldali Blokk szegedi intézőbizottságának megalakítását.242 Március 11-én az SZDP meg sem jelent az e tárgyban összehívott összekötőbizottsági ülésen.243 Éles hangú vita folyt a két munkáspárt között a kereskedői érdekképviselet ügyében is. A kompromisszum végül itt is létrejött, de ez természetesen továbbra sem tudta teljes mértékben kiküszöbölni a vitákat ebben a kérdésben.244 A fentiek alapján megállapítható, hogy Szegeden a két munkáspárt együttműködésében 1947 első felében is elsősorban az összefogás dominált. Az együttműködés, mégpedig az aktív együttműködés volt a meghatározó, annak ellenére, hogy bizonyos jobboldali előrenyomulás is megfigyelhető a szegedi szociáldemokrata szervezetben. Igaz, a két párt közötti ellentétek továbbra sem csökkentek, viszonyuk nem mindig nevezhető kielégítőnek. Kétségtelenül növekedtek az ellentétek, a súrlódási felületek — elsősorban a gyakorlati-politikai együttműködésben — a korábbihoz képest. Előfordult például, hogy a szociáldemokraták szembeszegültek kommunista kezdeményezésekkel és dr. Valentiny befolyásának hatására néha „barátságtalan” magatartást tanúsítottak.245 Üzemekben is többször előfordult, hogy gátolták a kommunisták munkáját. Várospolitikai kérdésekben azonban ez soha nem következett be. Dr. Valentiny befolyása egyébként az ismertetett memorandum után fokozatosan 236 Balogh Sándor : i. m. 432. 1. A központi összekötő bizottság április 3-i ülésén megegyeztek abban, hogy a vitás ügyeket április 20-ig lezárják. Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád rádióbeszélgetést folytatott a munkásegységről. Délmagyarország, 1947. április 13. 237 CsmL.: Szeged város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1947. június 27-i és október 23-i ülés jegyzőkönyvei. 238 Szegedi Népszava, 1947. április 19. 239 Délmagyarország, 1947. május 21. 210 CsmL.: Szeged város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek- 1947. június 27-i ülés jegyzőkönyve. 241 PI Arch. 274—16/157. 242 Délmagyarország, 1947. február 22. 243 PI Arch. 274—16/157. 244 Az MKP a KISÓSZ-on, az SZDP pedig a KOKSZ-on belül akarta a kereskedői egységet létrehozni. Végül Szegeden a két szervezet által kiküldött bizottság önállóságuk fenntartása mellett közös munkaközösséget hozott létre. Lásd Délmagyarország, 1947. április 30., Szegedi Népszava, 1947. április 24., április 25., május 1., június 1. 245 PI Arch. 274—16/157. 238
